Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kleb Béla: Vízföldtani megfigyelések az épülő Erzsébet-híd budai hidfőjénél

víztömeg levezetésére nem volt alkalmas. Az árok alsó szakaszán a meder egész kis méretű, az árvíz után szabályozták, védőtöltéssel látták el és kicserélték a szűk csőátereszeket. Felső szakaszán meredek, szűk mederben folyik a víz, mely szintén teljesen elhanyagolt. Javaslatok Meg kellene tervezni illetékes szerveknek az ár- és belvízveszélyes területek védelmét szolgáló létesítményeket. Az 1963 tavaszi árvíz feltárta hibák alapján a patakok védtöltéseit erősítsék meg, illetve a hiányokat pótolni kell. A helytelenül megépített, magasvezetésű csatornákat oly módon kell kiképezni, hogy feladatukat mindenkor teljesíteni tudják. Az egyes csőátereszek űrszelvényét előzetes hidrológiai számítások alapján írják elő, illetve annak kivitelezését ellenőrizzék. 2. kép. A megnyitott hasadékokból feltörő források egy csoportja VÍZFÖLDTANI MEGFIGYELÉSEK AZ ÉPÜLŐ ERZSÉBET-HÍD BUDAI HÍDFŐJÉNÉL KLEB BÉLA ÉKME Ásvány- és Földtani Tanszék • A nagymúltú Rudas-fürdő — melyet már az 1292. évi oklevelek említenek — nagy törésrendszerben elhelyezkedő forrásainak vizsgálatával már igen sokan foglalkoztak. 1963 tavaszán az Erzsébet-híd újjáépítési munkálataival kapcsolatban a Gellérthegy K-i és É-i tövében új feltárások létesültek, így lehetőség nyílt újabb földtani és vízföldtani megfigyelésekre. Az épülő budai hídfőnél, az új ivócsarnok alapozási munkálatainál nagyméretű hasadékrendszert tártak fel, mely jelentős hévízfeltöréssel hívta magára a figyelmet. A kibontott felsőtriász dolomitban egy 80—260" irányú, 1,5—2 m széles, közel függőleges falú hasadékot nyitottak meg. A hasadék falát az egykori hévizek által lerakott sötétvörös vasoxid és fekete mangánoxid bevonat fedi. A hasadékot világosszürke, hévizek által létrehozott finom dolomitliszt tölti ki. A hasadék alján 100— ISO l/p mennyigésű 41 C"-ú víz tört elő. Az üreg É-i oldalán a világosszürke, halványrózsaszín árnyalatú dolomit éles törési sík mentén érintkezik a rátelepülő lemezes, világoszöld mészmárgával (/. kép). szövetű, kemény mészkő feltűnően gazdag kistermetű Nummulites faunát tartalmaz. A mészkőpadok alsó szegélyén szabályos sorban elhelyezkedő 2—3 cm átmérőjű üregeket limonit-gumók töltik ki. Itt is megfigyelhetők az egykori hévforrás-tevékenység kisebb méretű nyomai. Az új ivócsarnok építésénél feltárt hasadéktól D-re kibontott dolomitösszletben még nyolc kisebb méretű üreg és hasadék tárult fel, ezek mindegyike a nagy hasadékhoz hasonlóan hévizet szolgáltatott (2. és 3. kép). A hasadékok /. kép. Az új ivócsarnok építésénél feltárt hasadék és a tektonikusán érintkező felsőtriász dolomit és felsőeocén budai: márga A csatornázási munkálatokkal ugyanezt a szürkészöld, helyenként világossárga színű, kemény mészmárgát (budai márga) tárták fel a hídtól É-ra egészen az Ybl Miklós térig. A Gellérthegy É-i oldalán, a Csatornázási Művek által lemélyített árkokban feltárt budai márga rétegeket sok kőzetrés járja át. Az újonnan feltárt területen éles törési sík mentén 0,5 m vastagságú nummuliteszes mészkő települ a világosszürke mészmárga rétegek közé. A tömött 3. kép. Az egyik legbővebb vizű forrás (a 2. képen látható 2. sz.) 26