Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Az ankét határozati javaslatai
Dr. Vitális György. Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, hozzászólása: / Hozzászólásomban elsősorban Zoller József, Szabó Attila, Gausz Jenő, Kovács J. Gyula és dr. öllős Géza előadásában, illetve hozzászólásában elhangzottakhoz kívánok néhány gondolatot összefoglalni. 1. Az elhangzottakból (kitűnik, hogy Tatabánya térségében az igényelt vízmennyiség rendelkezésre áll. A szénbányászat és a vízellátás szakembereinek — a fölöttes szervek megfelelő irányítása mellett — kell eldönteni, hogy a meglevő készleteikhez és tartalékokhoz hol és miként nyúljunk hozzá. 2. Az Általér völgyi települések vízellátását helyileg kell megoldani. Ma már szerencsére megdőlt az a hosszú ideig uralkodó téves nézet, hogy Oroszlány, Tatabánya vízellátásához a Dunáról kell a vizet hozni. Ha elvileg elfogadjuk azt az alapgondolatot, hogy az Altalér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízszükségletét a helyi vizekből lehet és kell beszerezni, akkor Oroszlány, Tatabánya és Tata térségének ivó- és ipari vízellátásának megoldása — véleményem szerint — a következőképpen biztosítható. Oroszlány ivóvízellátását, illetve a hiányzó vízmennyiséget elsősorban a helyi karsztvíz feltárásával (melvet mint Zoller József előadása is* jelezte, igen körültekintő vízföldtani és geofizikai vizsgálatokkal szükséges elvégezni), vagy ha ez nem kielégítő, akkor Tatabányáról szállított vízzel lehet megoldani. Tatabánya ivó- és ipari vízellátása helyi vizekből megoldható. Tata vízellátását is helyben kell megoldani, a Fényes források elsősorban itt haisizinosítandók. A kisebb helységek vízellátása a hozzájuk földrajzilag legközelebb fekvő nagyobb település vízellátási rendszeréből oldandó meg. 3. A MÉLYÉPTERV 1961. évi (Tatabánya általános városrendezési tervével kapcsolatos ivó- és ipari vízellátási) tain-ulmánya javasolt®, hogy Tatabányán mind az ivó- mind az ipari vízszerzésre javasolt helyeken (Űjvárcsi karsziteukna, az épülő XIV a vízakna, valamint a III/a, VI. és a XIV. akinaüzemek területén) a kiemelt vízmennyiségek pontosabb meghatározására vízmérőket szereljenek fel, vagy mérőbukókat építsenek, s naponként rendszeres vízhozamméréseket végezzenek. A rendelkezésre álló vízhozamadatokat ui. csak a szivatityútaljesítmények alapján számították ki, s a pontos műszaki tervezés igényeit ez nem elégítheti ki. Tatán a Fényes forrásoknál a jelenleginél ugyancsak pontosabb vízhozaimmérésekre lenne szükség 4. A vízellátási tervek készítése, s a vízkivételi helyek kiválasztása során a hegységszeirkezet és a vízföldtani viszonyok alapján határozzák meg és vegyék figyelembe a medence vízföldtani részegységeit. (Pl. a III/a akna területe nincs összefüggésben a XV'b aknával, de feltételezhető, hogy a Turul alatti ún. Üjvárosi karsztakna összeköttetésben van a XV b akna vízszállító járataival.) A vízföldtani részegységek (v. részmedencék) pontos lehatárolásához létesítendő vízföldtani alatptfúrásokat úgy telepítsék, hogy — a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve — azok a jövőben egyúttal karsztvízszínészlelő kutakként is felhasználhatók legyenek. Végleges vízellátási tervet csak a fentiekben vázolt hidrológiai és vízföldtani adatok pontos ismeretében lehet készíteni. 5. Vízföldtanilaig feltételezhető hogy — miután Tatabánya térségében a bainnakőszénbányászat megszűnik — idővel visszaáll az eredieiti karsztvízszín mind. Tatabányán, mind a tatai forrásoknál is. Nincs adat azonban arra, hogy a Nagyegyházi medencében történő — a később meginduló barnakőszénbányászattal kapcsolatos — vízszínsüllyesztés milyen depressziót eredményez a tatabányai medence térségében. 6. Dr. öllős Géza a hasadékos kőzetbeli vízmozgásokra vonatkozó kisminta vizsgálatait a Szénbányászati Tröszt és az I. Vízépítésrtáni Tanszék (esetleg a MTA Hidrológiai Főbizottságának irányításával) célszerű lenne kiterjeszteni oly módon, hogy természetbeni nagymintakísérletet is végezzen,. Ehhez az érdekeltek jelöljenek ki olyan bányamezőt, amelyen a kísérletek végzése nem zavarja a termelést, illetve a termelés a kísérleteket. 7. Végül javasolom, hogy a tatai Fényes források környékét az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt és az Országos Természetvédelmi Tanács építse ki ,minta természetvédelmi területté, majd a hidrológiai és a vízföldtani adatok, a részletes tervezés igényeit kielégítő ismeretében, a legkiválóbb szakemberek bevonásával, Tata, Tatabánya és Oroszlány vízellátását ugyancsak mintám ódon oldják ,meg. A TATABÁNYAI ANKÉT HATÁROZATI JAVASLATAI 1. Az ankét örömmel üdvözli a Tatabányai Szénbányászati Tröszt vezetőinek, illetve szakembereinek azt a nagyvonalú kezdeményezését, hogy nemcsak a bányavíz elleni védekezéssel foglalkoznak, hanem ugyanolyan fontosnak tartják és saját hatáskörükben meg is valósítják a bányavíz hasznosítását (ivó-, ipari vízellátás, öntözés, víztározás, szennyvízderítés-, tisztítás, területrendezés, erózió elleni védelem, fásítás) összefoglalóan a vízkészletekkel okszerű, célszerű, helyes komplex vízgazdálkodást. 2. Az ankét felkéri a Nehézipari Minisztériumot és az alája tartozó bányatrösztöket, vállalatokat, hogy hasonlóan a Tatabányai Szénbányászati Tröszt kezdeményezéséhez, a saját területükön társadalmi, sőt azon túlmenően hivatalos munkával iparkodjanak a bányavizek optimális hasznosítását megvalósítani, illetve erre vonatkozó terveiket, javaslataikat mielőbb elkészíteni és a területi vízgazdálkodási tervekkei összehangolni. Az ankét felkéri az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy utasítsa az érdekelt vízügyi igazgatóságokat a trösztök, vállalatok ilyenirányú munkájának a legmesszebbmenő támogatására és a területi vízgazdálkodási kerettervek kidolgozásánál vegye figyelembe. 3. Az ankét rendkívül fontosnak és szükségesnek tartja, hogy a Nehézipari Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a bányavizek kitermelésénél és optimális hasznosításánál, illetékes szervei útján a legszorosabb együttműködést építse ki, mert népgazdasági, országos vízgazdálkodási szempontból nem közömbös, hogy a bányászat által kiemelt (jelenleg 355 m 3/p, de 20 éves távlatban kb. 800 m 3 p) víz hogyan, hol és miképp került felhasználásra. 4. A karsztvízszint megfigyelésére eddig kiépített figyelő hálózat további sürgős kiépítésére, a vízelvétel-vízhozam minél pontosabb rendszeres mérésére (bányában, fúrásokban, forrásoknál), azok egymásrahatásának rendszeres és pontos megfigyelésére, a nyomjelzős kísérletek nagyobb arányú területi kiterjesztésére, az aktív bányavízvédekezés további tervezéséhez szükséges adatok megszervezésére, a Vízgaz138
