Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Bélteky Lajos: Beszámoló a falusi lakosság és a mezőgazdaság vízellátási kérdéseivel kapcsolatban Bialystokban tartott konferenciáról

dálkodási Tudományos Kutató Intézet és Bányászati Kutató Intézet záros határidőn belül közösen dolgozzanak ki egy tervezetet, azt vegyék fel kutatási programjukba, és jóváhagyásra terjesszék fel főhatóságaiknak. Az összes mérési, megfigyelési adatokat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet gyűjtse össze, í endszerezze, értékelje ki, és az eredményeket folyamatosan közölje az érdekelt szervekkel. 5. Az ankét felkéri az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy a) állapíttassa meg a vízügyi igazgatóságokkal az egyes bányáknál rendelkezésre álló (és távlatilag várható) vízmennyiségeket, várható időtartamukat, azok mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit figyelembe véve a kedvező nyomómagasságokat is; b) a bányavizek tározássai egybekötött víztisztítási kérdéseire készíttessen tanulmányt az országos adatok és feladatok felmérésére. 6. Az ankét felkéri a Nehézipari Minisztériumot: a) dolgoztasson ki egy tanulmányt annak érdekében, hogy az aktív vízvédelemmel kapcsolatosan 'kiszámított termelési adatok miképp hasonlíthatok össze a hagyományos termelési költségekkel, és azt értékeltesse ki; b) a tájrendezési feladatok megoldásánál vétesse figyelembe a bányavizeket, zagyvizeket, hogy megfelelő ülepítő terek kialakításával egyrészt a víztisztítást, másrészt a homokgödrök, külfejtési gödrök betöltését elvégezhessék; c) az aktív vízvédelem további kifejlesztéséhez szükséges kisminta kísérletek folytatására adjon megbízást az I. sz. Vízépítési Tanszéknek. * * * BESZÁMOLÓ A FALUSI LAKOSSÁG ES A MEZŐGAZDASÁG VÍZELLÁTÁSI KÉRDÉSEIVEL KAPCSOLATBAN BIALYSTOKBAN TARTOTT KONFERENCIÁRÓL BÉLTEKY LAJOS Országos Földtani Főigazgatóság A lengyel Mérnök és Technikus Egyesület meghívására résztvettem az 1962. november 27—28-án Bialystokban tartott kétnapos konferencián. Az ülést a mezőgazdasági miniszterhelyettes, Ing. Mgr. Popko nyitotta meg és a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések fontosságát ismertette. Mgr. Visnyovszky a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának üdvözletét tolmácsolta. Prof. Tuska a Lengyel Tudományos Akadémia képviseletében a távlati tervezéssel kapcsolatban a népesség számának várható növekedéséről beszélt, mivel ez egyik fontos tényezője a vízszükséglet rohamos emelkedésének. Prof. K. Majewski az olsztynl Mezőgazdasági Főiskola tanára „A vízellátás hatása a mezőgazdaság termelékenységére" címen tartott előadást, melynek keretében a víz mezőgazdasági felhasználásának eredményeit ismertette, elsősorban a növénytermesztés, majd az állattenyésztés vonalán. A jó öntözési terv megvalósítása pl. a szénatermelésnél több mint 100%kal nagyobb termést eredményezhet, ennek pedig további kihatása a tejtermelés növekedésében mutatkozik. Hasonlóan kedvező hatása van egyéb mezőgazdasági növénynél is az öntözésnek. Az állattenyésztésnél ugyancsak igen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása. ' Ennek hiánya súlyos következményekkel járhat többek között pl. a tejtermelésnél. Az állattenyésztési vonalon az is növeli a vízszükségletet, hogy a kulturáltság növekedésével több víz kell a szükséges higiénia biztosítására, az istálló, az állatok, az edények tisztántartására. Az emberi munka gépesítése vízellátási vonatkozásban is emeli a termelékenységet, mert a vízvezeték feleslegessé teszi a vízhordást, s így emberi munkaidő és állatiga szabadul fel egyéb munkákra. Lengyelországban 1958-ban a szövetkezeti gazdaságok vízszükségletét 21821 db ásott, 8 629 db fúrt kútból és 145 forrásból látták el. Az egyéni gazdaságokban kb. másfél millió az ásott kutak száma. Előadó szerint a jelenlegi mezőgazdasági vízellátási helyzet közegészségügyi szempontból egyáltalán nem kielégítő és igen sok kívánni valót hagy maga után. A felszíni vizeknél sok a bakteriológiai szennyeződés, a felszín alatti és a mélységi vizeknél pedig a kedvezőtlen vegyi összetétel okoz sok helyen kellemetlenségeket és nehézségeket. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a falvakban a szennyvizek elvezetésére és kezelésére is. Külön feladat a nagyüzemi gazdaságok központjának és üzemegységeinek részére a korszerű vízellátás biztosítása. Mgr. Czyzewski, a Mezőgazdasági Vízellátó Vállalat, a „Wodrol" igazgatója „A mezőgazdaság és a falu vízellátása fejlesztésének és koordinálásának szervezési és technikai irányai" címen tartott előadást. Megemlítette, hogy a gazdasági fejlődés egyik fokmérője a vízhasználat mennyisége és minősége, da közegészségügyi szempontból is elsőrendű fontosságú a VS ivóvíz. Lengyelország ivóvízellátása és vízgazdálkodása még igen elmaradott, amely sok helyen a kedvezőtlen vízföldtani viszonyokkal, továbbá a falusi lakosság igénytelenségével és nemtörődömségével magyarázható. A legsürgősebb teendők a helyzet megjavítására a széleskörű felvilágosító munka, a jobbára ásott kutak vízének vegyi és bakteriológiai szempontból való állandó ellenőrzése és minél töHb községben a vízvezeték megépítése. Igen fontos a meglévő kutak és vízvezeték rendbehozása és karbantartása. A falvakban ugyanis kb 12 000 közkút szolgálja az ivóvízellátást, azonkívül kb. 600 vízvezeték működik a községekben és a mezőgazdaságban, főleg az ország nyugati és északi részén. 139