Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Kálmán Miklós: A tatabányai bányavizek mezőgazdasági hasznosítása

térségnek olcsó zöldáruval történő ellátása, ez iszomt csak a bányavíz igénybevételével érhető eí, hiszen az Áiltalér völgyében telepített öntözések és halastavak a vízkészletet már valóban kimerítették. Az itt berendezett öntözőtélepekből az idén (11 helyen) mintegy 700 kh-on folytattak öntözést, továbbá több mint 1000 kh halastó és 400 'kh víztározó üzemelt ebben a mintegy fél ezer km'

J-es vízgyűtjőjű völgyben. Nem véletlen az sem, hogy ebben az esztendőben itt tartottuk szdkásos tógazdasági bemutatónkat, a Tatai Halgazdaság Ferencmajori Tógazdaságában, amely az idén lépett először üzembe, és amelynek vízellátása a tervezés során aggályosnak mutatkozott. Ezeknek az új tavaiknak a vízszükségletét .ugyanis már a felsőbb halastavak csurgalékvízei biztosítják. Az Általér évi bruttó vízmennyisége a torkolati szakaszon, a Galla patak betorkolása alatt, kb. 11 millió m

3, amit a jelzett 1400 kh halastó és víztározó gyakorlatilag kimerít, tehát már jelenleg is bizonyos vízforgatásra van szükség. Ezért a fejlesztés érdekében ismételten rá kell mutatnunk a víztartalékólás szükségességére, mert csak víztározók útján tudjuk növelni itt a vízkészletet. Ez megoldható kisebb mélységű tározókkal, illetve emeltszintű halastavakkal, amelyekiben intenzív haltanyésztést, sőt — járulékosam — víziszárnyastenyésztést is folytathatnak, akárcsak itt Ferancmajorbatn. Ezek a tavak az árvízcsúcsoik lefogásával árvédelmi célokat is szolgálnák, de további előnyük: a felsőbb pataikszakaszok hordalékainak részbeni visszatartása, a vízjárás egyenletesebbé tétele, a környező -területeken talajvízszín tartás, ezenkívül sport- és természetvédelmi célira is szolgálhatnak a tavak, de ki hatnak a környék mikro- és makro klímájára is. A többirányú hasznosítás azonban a beruházási megtérülések érdekében is kívánatos. Rámutattam itt a hordalék-visszafogás előnyére, ehhez járul még egy további követelmény, a zagy visszatartása, amit nem költséges völgyzárásokkai, hanem a mélyfekvésű területek tavasításával oldhatnánk meg gazdaságosan. Ez pedig az Öregtó védelme érdekében halasztást nem tűrő feladat. Ezt a tavat méá Zsigmond király létesítette, majd Mátyás újjáépítette. A XVIII. század közepén Mikoviny Sámuel pedig korszerűsítette, és a múlt század végén wittingaui gyorsnövésű pontyokkal telepítették be. A tó 1945. előtti halhozama 4—5 vagonnyi volt, jelenleg viszont 28 vagon itt a haltermelés, amely még 400 kat. holdas terület feltételezésével is 7 q/kh. A tatai üzemek hordalékolása folytán azonban a tótükör évről évre csökken, és jelenleg már csak 360 kait. hold körül van. összefoglalva: az öntözés-fejlesztés Tata térségében vízkészlet-növelést igényel, amit a bányavizek felhasználásával és megfelelő víztározások útján érhetünk csak el, a gazdaságosságot fokozó többirányú hasznosítással. Szolgáljon példaként a szénitröszt kezdeményezése, és a tervbevettt félezer kat. holdnyi öntözés adjon bíztatást a víztározással elérhető 15000^20000 kat. holdnyi öntözés, illetve tógazdálkodás megvalósításá hoz. Cziglina Vilmos, Tatabányai Szénbányászati Tröszt Tervező Iroda, hozzászólása: Kálmán Miklós előadásában felhívta a figyelmet a bányavizek öntözési célra való hasznosításának lehetőségére. A mezőgazdasági vízhasznosítással együtt fellép azonban a vízvezető földcsatornák és víztározóterek alkalmazásának kérdése is. Hozzászólásomban szeretném felhívni a figyelmet a vízveszteség és vízeliszivárgás fontosságára. Ez elmúlt években végzett kísérleteinkkel megállapítottuk, hogy az elszivárgó vizek milyen súlyos műszaki és anyagi károkat okoznak a mezőgazdaságban. Marjai Gyula, az ÖRKI mérnöke, tanulmányaiban — amit Kisújszállás, Szairvas, Kunhegyes, Tiszavárkony és Kábán levő gazdaságoknál végzett, — megállapította, hogy eez öntözőcsatorna, vagy tározó tér nem megfelelő kialakítása miatt fellépő vízveszteségek 1. területkiesést, 2. felületi vízkárt, 3. átnedvesedett területeken terméskiesést, 4. magas talajvíz miatti terméskiesést, 5. többletvíz költséget okoznak. A fent felsorolt gazdaságoknál 400 Ft/fch kár' jelentkezett víz elszivárgás miatt. A tervezett holdankénti jövedelmet 500 Ft/fch értékkel tervezték. A fenti pár adat bizonyítja a kérdés fontosságát, mert ha öntözésnél a kérdést nem oldják meg jól, úgy a tervezett nyereséggel majdnem azonos veszteség, kár jelentkezik. Megfordítva — jó megoldás esetén a jövedelem megkétszerezhető, aránylag egyszerű módon. A különböző külföldi és hazai szakirodalmat vizsgálva megállapítható, hogy az öntözőrendszerre vonatkoztatva 20—25%-os vízveszteség méig megengedhető, azonban a fenti irodalmi és a személyesen tapasztalt adatok szerint 50-—70%-os vízveszteségek is előfordulnak, amikor természetesen nem az előzőekben említett 400 Ft/fch ikiáír, hainem ennek többszörös értéke jelentkezik. A kérdés fontos, foglalkozni kell vele. Az OVT megbízásából 1954—60-ig végzett kísérletek alapján megállapítottuk, hogy az elszivárgó víz mennyisége egyszerű eljárások alkalmazásával lecsökkenthető a megengedett érték alá. Az önitözőcsatornák és tározóterek vízveszteségének csökkentése a talajfajtának megfelelően történhet. 1. Vegyi anyagokkal, szódás, konyhasós, meszes, vörösiszapos eljárással. 2. Szigetelő anyagokkal, bentonit, folyékony bitumenes, bitumen-emulziós, meleg bitumenes eljárásokkal. 3. Biológiai algás szigeteléssel. A tapasztalatok szerint legmegfelelőbb beépítési mód a rejtett szigetelő réteg volt. A vegyianyagos és szigetelő anyagos eljárásokat kikísérleteztük és több mint 140 000 m

2 felületen oldottuk meg a vízzárást 1960-ig. Az eljárásokat 6 éven keresztül vizsgálva megállapítható, hogy ezen idő alatt vízzárőképességük nem romlott. A felsorolt eljárásokkal az 50—80 l/m* óra vízveszteségű csatornákat és tározóteireket l

1—10 l/óra veszteségre csökkentettük, amely vízveszteség már megengedhető. Az eljárások gazdaságosságát is kiszámítottuk, ugyanis a talajtól függően a beton burkolat 10—15%ából a feladat megoldható. Ezen talajelszigetelés kérdése úgy érzem, bányavidéken még fokozottabban fontos, mert sok esetben a vízelszivárgás nem engedhető meg és ilyenkor eddig 136