Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gerger Pál: A karsztvíztükör változásai Tatabányán a vízelvétel és idő függvényében

1. ábra. A tatabányai barnákőszénmedence mezozóos alaphegységének vázlatos térképe gően. A rendelkezésünkre álló vízszín adatok, — mint már Gerber Pál is említette — nagyon hiányosak, s ezért a diagramok is csak hozzávetőleges értékeket ábrázolnak. A tatabányai barnakőszénmedence, mint ismeretes, három nagy tektonikai egységből áll (1. ábra). A kelet: és nyugati tektonikai egységek karsztvizet tároló karsztvízveszély nem zavarta. A tektonikai árok bányáiból kiemelt kis vízmennyiség (0,4—1,4 m

3/p) is főleg a fedü kőzetekből származik. A medence karsztvízszínének alakulását tehát a tektonikai árokban folyó bányászat nem befolyásolta. Lényegesen más a helyzet azonban a medence keleti és nyugati tektonikai egységein. A keleti tektoniDr. Sólyom Ferenc, Tatabányai Szénbányászati Tröszt, hozzászólása: Dr. Gerber Pál előadásában a tatabányai medence különböző pontjain, különböző időben mért, sajnos szórványosam található karsztvízszín adatalt, majd a medence és környékének karsztvízszín alakulását, azok összefüggését ismertette. Hozzászólásomban a tatabányai medence karsztvízszínének alakulását szeretném bemutatni az alaphegység minőségétől és a vízvétel mennyiségétől fügmezozóos aljzatát felső triászkori dolomit éf dachsteini mészkő, a kettő között levő tektonikai árok aljzatát pedig — a déli peremközeitől eltekintve — krétakori márgák és mészkövek alkotják. Az utóbbiak kevésbé karsztosodott voltának, valamint az alaphegység és bannakőszénrtelep között lévő vastag alsóeocén fekü összletnek, vagy védőrétegnek tulajdonítható, hogy mélyen a karsztvízszín alatt a bányászatot itt, eddig Jelmagyarázat Dochfteini me'ffkó Dolomit Dochfteini me'ukó Dolomit 116