Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gerger Pál: A karsztvíztükör változásai Tatabányán a vízelvétel és idő függvényében

kai egység medencealjazatát északon és északnyugaton dachsteini mészkő, délkeleti részén dolomit adja. A bányászat a medence belsejében, a keleti tektonikai egység, vastagabb védőrétegű, aránylag kevésbé tektonizált területen indult, és ennek megfelelően az 1963ig emelt karsztvíz általában 10 m

3/p volt. A peremek felé szoruló bányászat kisebb védőréteg és erőnebb tekészaki sasbércén 1951-ben történt 7,5 m

3/p mennyiségű karsztvíz-betörés vizének emelése, valamint a IlI/a akna 1956-os vízbetörése után emelt 5 m

3/p vízvétele azonban lényegesen meggyorsította a keleti tektonikai egység északi dachsteini mészkő aljzatú területén is a karsztvízszín süllyedését, s a karsztvíztükör átlagállását ma +131 b

132 m A- f- tehetjük. Terraémo ws 2. ábra. A tatabányai medencében emelt vízmennyiség tektonikai egységenként tonizáltság mellett mind több és több vizet fakasztott, s a keleti tektonikai egységen 1940-ben már több mint 20 m

3/p, 1951—52-től több mint 30 m

3/p, majd 1960tól több mint 40 m

3/p karsztvizet emeltek (2. ábra). A keleti tektonikai egység bányáiból emelt vízmennyiség a fakadási térületek alaphegységének megfelelően dolomitból és dachsteini mészkőből származik (3. ábra). A származás szerinti megosztás diagramjából látható (3. ábra), hogy a dachsteini mészkő aljzatú területről emelt vízmennyiség mindvégig a dolomitból származó vízmennyiség alatt marad. Ez azonban nem a fakasztott, hanem csak az emelt vízmennyiség, mert ha a Ill/a akna 1956-ban történt 18—20 m

3/p-es vízbetörését figyelembe vesszük, a dachsteini mészkőből fakasztott vízmennyiség meghaladja a dolomitból fakasztottat. Minthogy az emelt vízmennyiség az, ami a kairsztvízszín alakulását befolyásolja, csak az emelt vízmennyiséget vesszük tárgyalásunknál figyelembe. A dolomitos alaphegységű területeken 1941-től már közel 20 m

3/p-et emeltek ki ,ami egy lényeges erősebb depresszió kialakítását vonta maga után. Ezt mutatja a X-es aknai vízvágat karsztvízszínének alakulása A vízelvétel mennyiségének fokozásával a karsztvízszín továbbsüllyedt, és a dolomitos aljzatú ter'ileték átlagkarsztvízszintje ma + 123—1-126 m A. f. vehető. Helyileg, a depressziós tölcsérek elszívási helyein azonban a + 120-as szint alatt is lehet a karsztvíztükör. A dachsteini mészkő aljzatú területeken lényegesen kisebb mennyiségű vízelvétel történt. A vízszínsüllyedés ennek megfelelően kisebb. A Ví-os akna szetesen a megcsapolása helyeken, valamint a dolomitos aljzatú területek közelében lényegesen alacsonyabb vízszín mutatkozik. A keleti tektonikai egység, főleg a dachsteini mészkő aljzatú területek karsztvízszínének csökkenéséhez természetesen hozzájárul a város ivóvízellátását szolgáló Turul alatti vízakna, valamint az 1038. sz. vízfúrás vízelvétele is. A nyugati tektonikai egység alaphegységét ugyancsak dachsteini mészkő adja. A déli medenceperem közelében lévő Síkvölgyi akna a vékony védőréteg és erős töredezettség következtében termelésbe lépésétől, 1936-tól kezdve emelt 1,3, illetve 3—8 m

3/p vízmennyiséget. A vízemelés itt is egy lassú, de folyamatos vízszíncsökkenést okozott, ami a nyugati tektonikai egység közepén, a XV/c akna területén mélyült síénkutató fúrások szerint 1953 tavaszán +137,8 m A. f. karsztvízszintet eredményezett. A Síkvölgyi akna 1953. áprilisában 25 m

3/p vízbetöiés következetében víz alá került. A karsztvízszint V. hó 4-től + 136-os szintről — ami kb megfelelt az aknaterület akkori depressziójának — V. hó 19-ig a +139-es szintre emelkedett, sőt júniusában meg is haladta azt. A sikeres cementálás után megindult leszívatás, több mint 8 m

3 p-es vízvétellel már gyorsabb vízszíncsökkenést okozott amit fokozott a nyugati tektonikai egység északi részén, a XV/b akna területén, 1960. szeptember 5-én fakadt 18 m

:

t p-es vízmennyiség kiemelése. A két vízelvételi hely között levő XV/c akna területén az 1259-es vízszín megfigyelő fúrás karsztvíztükre 1962 októberében már csak +131,45 m-t mutatott, ami a nyugati tektoni117