Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Staár László: A Fertő tó nádkitermelésével kapcsolatos kutatási kérdések és eredmények

Á Fertő tó nád kitermelésével kapcsolatos kutatási kérdések és eredmények STAAR LASZLO Nádgazdasági Vállalat, Fertőszentmiklós A Fertő tó területe 90.000 kh, ebből 67.000 kh osztrák, 22.000 kh pedig magyar területre esik. Vízmélysége magyar területen átlag 75 cm, de az osztrák nezsideri részein 150 cm mélységű víz is található. Magyar részről elsősorban a nád hasznosítását, utána a halászatot, majd a fürdőzést és vízisportot kell kifejleszteni. Ezzel szemben az osztrák érdekek a fürdőzést és a vízisportot tekintik elsődleges kérdésnek, a halászat és végül a nád termelés csak harmadrendű kérdés számukra. A különlböző érdeket egyeztetni kell az osztrák kormány képviselőivel, mert amíg számukra a fürdőzés és hal tenyésztés szempontjából a nagy vízállás tartása volna a fő kérdés (116 m A. f), addig a magyar részen az aratás ideje alatt a kisebb vízállás a kedvezőbb (115 m A. f.). Ezt a kérdést csak a hidrológiai vizsgálatok és a később felsorolt közös beruházások oldhatják meg. A fertői kutatási témakört gazdasági szempontból négy témakörre bontottuk, és az eddig lefolytatott vizsgálatokról és tervezésekiről az alantiakban számolhatok be. I. Hidrológiai vizsgálatok A nagyobb vízállás a gyakorlati megfigyelések szerint kihatással van a nád hosszúsági növekedésére, és ezért a 115,50 m A. f.-i magasságban kívántuk megállapítani a fejlődés alatti legnagyobb vízállást. A kísérleti telep 1. és 2. sz. parcelláját töltéssel vettük kőiül és a nyár folyamán 8 esetben a töltések közé hetenként vizet emeltünk át a 115,02 m A. f.-nél úgy, hogy a vízmagasságot 115,40 m A. í.-re emeltük. Az 1. sz. parcellán a múlt évi 159,1 m helyett 181,3 cm átlaghosszúságot, míg a 2. sz. parcellán 170,7 crn helyett 183,6 cm átlagmagasságot nyertünk. A lemért súlyban és kéveszámiban az 1. sz. parcellánál 22%-kal több kévét és súlyt nyertünk, míg a 2. sz. parcellánál 10,5% volt a kéve és súly gyarapodása. Az 1. sz. parcella feltűnő gyarapodása a 2. sz.-val szemben azzal is magyarázható, hogy a szivattyú által benyomott víz oxigénben igen gazdag volt, még a 2. sz. parcella csaik csövön át kapta a vizet az első parcellából. A két kísérleti parcella nádszálai 95%-ban kinevelték cimberüiket, míg a szomszéd vízszegény parcellákon csak 65%-ban fejlődött ki a cimber. Amíg az előző év kisebb vízállása mellett 240 cm hosszú exportnád nem volt, a nagyobb vízállás mellett az idei éven az l-es parcellán 23,46%, a 2-n pedig 24,6% volt az exportnád aránya. Mindkét parcellát jégen aratták. Az 1. parcellát tolókaszával, a 2. parcellat kocérral. Mivel a nád fejlődése előtt a tavaszi vízállás 115,29 m. A. f.-re emelkedett, április hó közepén már látni lehetett, hogy a tolókaszálással letermelt 1. sz. parcella nádja a nagy vízállás miatt befullad, és hajtásai a múlt évivel szemben kb. 20%-ban fejlődtek ki, ami arra figyelmeztet, hogy tavasszal a vízállást csak május hó közepétől szabad emelni, mert a rövid módusok nem bírják ki a magas vízborítást és berothadnak. A tolókaszálás az amúgy is gyenge munkáslétszám mellett nem nélkülözhető, mert ez fagyás esetén a termelékenységet 100—150%-kal emeli. Fentiek szerint a jóminőségű és biztonságos nádtartás érdekében október hó 1-től, májú* 15-ig 114,80 —115 m. A. f., míg május 15-től október hó l-ig 115,50 —115,70 m. A. f. vízmagasságra volna szükség. Ma a kisebb vízállás leeresztéssel elérhető, de a tavaszi vízmagasság részben csak úgy volna biztosítható, ha az aratást február végére befejezik, mert a tavaszi időszak alatt 30—40 cm-t mindig emelkedik a vízállás. Száraz idő esetén a vízveszteség sokszor elérd augusztus végéig a 30—35 cm-t is, és a nád a legfontosabb időben marad víz nélkül. így a kívánt vízszint minden körülmények között mesterségesen kell megoldani. E körülményt alátámasztja az is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével előtérbe kerül a hansági területek öntözése is, ami ugyan abban az időben igényli a nagytömegű vizet a Fertőből, amikor a nád érdekében arra ott is szükség van. A Fertő vízzel való feltöltésére több terv látott napvilágot, ezek közül csupán a Lajtából, Kis-RábaRépce-lkva, valamint a Dunából tervezett vízkivételt vettem figyelembe. A Lajtából történő vízkivételt Károlyi Zoltán, a VITUKI mérnöke is elvetette, mivel a Lajta a nagy igénybevétel miatt nem tudná biztosítani a kívánt 15 m

3/sec vízmennyiséget. Két tervet készített Helbény László, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, e szerint a Rábából 4 m'/sec vizet a niczki duzzasztónál kiemel és a Kisrába vasútmenti csatorna, Répce és Kardoséi- vonalán át az Ikvába és innen a Fertő-zsilipen belül a Fertőbe vezetné. A másik gazdaságosabb megoldásnál, a Nicziknél kiemelt vizet a leírt úton az Ikvába, es onnan zsilippel a' nagycsatornán át a Fertőbe vezetné. Sajnos, mindkét terv csak 4 m

3/sec vízmennyiséggel számol, ez a 320 km

2 területet csak lassan töltene fel, és a torkolati duzzasztásnál az Apetlen, Tőzéggyár, Nyáras és Sarrod községek szántóit áztatná át, illetve akadályozná a természetes vizek lefutását, mivel szeles időben a fertői zsilipnél 2,4 m-es vízlépcsővel is számolni kell. Károlyi Zoltán kandidátus a szükséges vízmennyiséget Rajkánál gravitációs úton venné ki a MosoniDunaágbol és Podesdorf és Veiden között vezetné a Fertő tóoa 15 mVsec teljesítőképességgel úgy, hogy a Fertő-nagycsatornából északra elterülő területek is öntözhetővé válhatnának. E vízmennyiség néhány év alatt felhígítaná, illetve kimosná a káros sókat és a Fertő csatorna mellett elterülő területek biztonságosan öntözhetdk volnának. A korszerű magyar nádgazdálkodásnak azonban alapfeltétele, hogy a Fertő tón Mörbisch és Sandekk között gátat építsenek zsilipekkel, így kisebb vizmenynyiség oevezeiése is elégséges volna (8 m'/sec), és nem akadalyozná az osztrák elképzeléseket sem. Csapadékos évjáratokban a felső vizek a Fertő-nagycsatornán leereszuhetők volnának. A magyar részen május 15-től a víztükör 115,5— 115,7 m A. f.-i magassággal elborítaná á jelenleg víznélküli elszikesedett 1800—2000 kh területeket is, •ezek néhány év alatt 700—800 ezer kévével emelnék a letermelhető mennyiséget és a meglévő termést hoszszúságban és minőségben erősen javítanák. A partszélek Adria feletti magassága az elszikesedett területeken 115,3 és 116 m között van. Ezenkívül a szél vízre gyakarolt tolóhatása is elmaradna, ami kiküszöbölné a téli munkálatokat gátló hibás befagyást. A szántóföldek védelmére tovább kell építeni a körgátat a hegykői határtól a fertőrákosiig. 161