Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Rövid hírek

Eger városi vízmű új hévízű artézi kútja DR. GOBEL ERVIN Országos Vízkutató *« Fúró Vállalat Eger város vízellátása 1927 óta a dr. Sehr éter Zoltán által kitűzött és a Zsigmondy cég által 1926-ban elkészített kúton alapult. Ez a kút 1960-ban meghibásodott, vízhozama aggasztó mértékben megcsappant és ezért Eger város és Heves megye tanácsának VB-jei a Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Osztályához fordultak szakvéleményért. Az új fúrás helyét dr. Schmidt Eligius Róbert tűzte ki. (Ez a fúrás azonban csak másodsorban került kivitelre. Szerk.) Eger városa az Országos Vízkutató- és Fúró Vállalatot bízta meg az artézi kút lemélyítésével. A kivitelezési munkákat vállalatunk már 1961-ben megkezdte. A vízmű kibővítésére két kútat fúrtak. Az első kútat a vízmű kútjától távolabb, ÉNy-ra kb 300—350 méterre mélyítették a Kossuth Lajos utcában lévő Turista Szálló udvarában. Amikor a fúrás elérte a 389,8 m mélységet, a kompresszorozás alkalmával csupán 31 l/p vízmennyiséget kaptak. Ezután a fúrást még 450 m-ig folytatták, de a triász mészkőbe nagy vastagságban települő porfirit miatt, számbavehető vízmennyiséget most sem kaptak. Az eredménytelenség következtében a fúrási munkákat felhagyták, a tornyot leszerelték és vízmű régi fúrásához — a Földtani Intézet által eredetileg javasolt helyre — közelebb vitték. Az új fúrásban hasonló rétegeket harántoltak. mint az első fúrásban azzal a különbséggel, hogy mind a felsőpannóniai homokköves-homokos rétegösszlet, mind pedig a miocén riolittufa- riolitképződmény sokkal vékonyabb volt, mint az első fúrása. A karszitvizet adó triász mészkő felső része itt 133,7 m-rel volt közelebb a felszínhez, mint az első fúrásban. Ebből a körülményből arra kell következtetnünk, hogy a két fúrás között 100 métert meghaladó nagyarányú lezökkenés történt. A második fúrásban először 75 m-ből, a riolittufa repedéséből nyertek a felszínre törő vizet. Nyugalmi szintje +11,2 m-ben volt, +1,2 m-ben 120 l/p vízmennyiséggel 16 C° hőmérséklettel. Ez a vízmennyiség távolról sem elégítette ki a vízmű igényeit, azért a fúrást tovább folytatták. A triász mészkövet 109,8 m-ben érték el és 110—112. 2 m közötti repedezett mészkőből 3000 l/p felszínre szökő vizet nyertek. Ennek nyugalmi szintje +10,6 m-ben volt és +1,6 m üzemi szinten adta meg a 3000 l/p vízmennyiséget 28 C° hőmérséklettel. Az OKI által végzett vízkémiai vizsgálatok eredménye a következő: 75 m-ből összes szilárd alkatrész 360 mg/l Oxigénfogyasztás Klorid Nitrát Nitrit Ammónia Fizikai sajátosság Coli titer Alkaliinitás összes keménység Szulfát Vas Mangán Kalcium Magnézium Karbonátkeménység Maradvány 1 mg 0/1 109,8—112.2 m 391 mg'l 1,05 mg 0/1 10 mg 1 9 mg) 1 0 „ ny 0 „ 0 „ 0 o gyengén opálos kissé opálos 23 ml-ben • 5,4 mű. n. HCl'l 6,0 ml. n 16,8 n. k. f. 18,0 n. k. f. ' ny. 36.2 0,38 mg 1 0.08 mg 1 0 0 95.8 100,1 14,9 „ 17,5 15,12 n. k. f. 16,8 n. k. f. 1,68 „ 1,2 „ 1. ábra. A fúrások rétegsora A Petőfi téri artézi kútból vett 2 db vízminta ké__ miai elemzéséből látható, rnogy mindkét víz hasonló kéHC1, 1 miai összetételű. A számszerű értékek közötti különbségekből arra következtethetünk, hogy a fúrás 75 méterében eredő víz jóllehet azonos a 109,8—112,2 méteréből eredő vízzel, azonban a riolittufán való áthaladás folyamán annak hatására megváltozik mind kémiai adottságaiban, mind hőmérsékletében. Magyarország Vízföldtani Atlasza az 1962. év elején az Offset nyomdába került, ahol a 73 db többszínnyomású térképsorozat albumba kötve az 1962. év nyarára készül el. Az alibumhoz egy többnyelvű térképmagyarázó tartozik, továbbá egy egyelőire csak magyar nyelven kiadásra kerülő tanulmánysorozat: »-Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához« címen. Az Atlasz a Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Osztályán dr. Schmidt E. R. elvi és gyakorlati irányítása mellett Almássy E., Ember K„ Erhardt Gy., dr. Ferencz K., Láng G., Németh L., Ozoray Gy. közreműködésével készült. Külső munkatársak Bélteky L., Rapp T.-né és dr. Urbancsek János voltak. 29