Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az Al­duna a Néra patak torkolata (Báziás) és Turnu Severin közlött keresztülvágja a Déli Kárpátokat, és jó feltárá­sokat biztosít azok változatos földtani felépítésének ta­nulmányozásához. Egy-egy aldunai kirándulás során feltétlenül fel kell hívni a résztvevők figyelmét a Juc szorosban levő gabbróelőfordulásra. mely kőzetnek a Juci sellő szabályozása során kirobbantott darabja a budapesti Városligetben a Közlekedési Múzeum előtt is látható, továbbá a Nagy Kazán szorosban a Duna medrének helyenként 70 métert meghaladó mélységére. Orsovától a Duna balpartján, folyásiránnyal szem­ben haladva Ögradina község után feltűnik a Kis Ka­zán szoros ÉK-i bejárata. (Itt látható a folyam- túlsó partján a Traianus emléktábla és az egykori — részben a sziklába vésett, részben gerendákon a víztükör felett vezetett — római hadiút maradványa.) A Kis Kazán szoros 180—300 m széles, a víz mély­sége 20—50 m. A Kis Kazán szorosban a Széchenyi ál­tal 1833—1837 között épített, a meredek sziklafalba vájt kanyargós úton végighaladva elérjük a Dubovai öblö­zetet, majd a Dubova és Plavisevica községek közötti Nagy Kazán szorosba érünk, amelynek szélességi és mélységi viszonyai a Kis Kazán szoroséhoz hasonlóak. A Kazán szorosban főleg padosan rétegzett, mere­dek dőlésű, felgyűrt mezozóos mészkőrétegek láthatók (2. ábra). A 4. ábra jól szemlélteti, hogy a Duna itt szinklinálisban vájta ki medrét. Földtani és geomorfo­lógiai szempontból igen érdekes a Nagy és Kis Kazán szoros között levő Dubovai öblözet, amely részint a Duna romboló és a két dubovai patak erodáló hatása során jött létre. Bukaresttől a tengerpart felé haladva Urziceni ha­tárában elérjük a Jalomita völgyét, amelynek balpart­ján Giurgenibe jutunk. Itt átkelve az alsószakaszjelle­gű Dunán — mely a Román alföldet kelet felől hatá­rolja — Vadu Oiiban már Dobrudzsa területén va­gyunk. Középső Dobrudzsa területén Hirsova és Konstanca között a felsőalgonkiumi és a mezozóos alaphegység képződményei találhatók, melyeknek legnagyobb ré­szét, illetve a terület felszínét a pleisztocén lösz fedi. Konstancánál elérjük _a Fekete tenger partját. j títon me'/xhő j,....., j d/obáztufo | //orz ogyaqpota /rrírTólyat po/o 4. ábra. A Kis Kazán szoros földtani szelvénye (Schafarzik F. után) Orsova és Turnu Severin között feltűnik az Ada­kaleh sziget, majd a Vaskapu. Orsova és a Vaskapu között a Duna mélysége 7—18 m, a Vaskapunál viszont 0—6 m között változik. Kis vízállás esetén a Duna med­réből erőteljesen kiálló paleozóos csillámpala és csillám­gneisz sziklák a Vaskapu szabályozásáig (1890-es évek) a nagyobb hajók számára a hajózást lehetetlenné tet­ték. A szabályozás során a jobbparton 1720 m hosszú, 73 m széles és -3 m mély, kőhányás gátak közé szorított csatornát létesítettek, miközben 226 948 m 3 sziklát tá­volítottak el, 500 000 m 3 kőhányást építettek be s a gátak burkolására 68 400 m 3 követ használtak fel." A Duna völgye Báziástól a Vaskapuig antecedens. Az epirogenetikus (szárazulatképző) mozgások követ­keztében lassan felfelé emelkedő hegység kőzettöme­gébe vágja be a folyam a medrét. Turnu Severin térségében a Géta medence területé­re jutunk, melynek felszínét uralkodóan a pliocén kor­ban keletkezett földtani képződmények borítják. Stre­haián keresztül először a Motru majd Arginesti után a Zsil völgyében Craiovára érkezünk. Craiovától Pitesti felé vezető úton Slatina előtt az ' Olt völgyét keresztezzük, Pitestitől pedig az Arges, majd a Dimbovita völgye mentén érkezünk Buka­restbe. Az utóbbi útszakasz Craiovától Pitestiig a Géta medence, illetve a Román alföld szegélyén, Pitestitől Bukarestig pedig az uralkodóan pleisztocén kori kép­ződményekkel fedett Román alföldön vezet keresztül W Km Ec/esr/ző tó Szárazföldi só; fó Tenger/ erecfa/ts só Mozgó <?őr>e O/jo/oce'n P/p/szfocén /orz •B^JlJ B. Fe/sójúra 2ö/c/pa/o 5. ábra. Konstanca—Mangalia környékének vázlatos földtani térképe (Harta geologica a Rominiei, M=l:500000 után) 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom