Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Gedeon Tihamér: Eternitcső hévíz korróziója - Dr. Szekrényi Béla: Az adszorbeált kationok szerepe a talaj vízáteresztésében

Eternitcső hévíz korróziója DR. GEDEON TIHAMÉR Még 1951-ben a Tervhivatal határozata értelmében a Széchenyi fürdő 1. számú fúrását bekapcsolták a MÁV Kórház és a Szabolcs utcai kórház melegvíz ellátási hálózatába. A határozat megvalósítása előtt a Tervhivatal által létrehozott bizottság a hévíz csővezetékének anyagára vonatkozóan előzetes kísérlet lefolytatását javasolta. Ezt a Széchenyi fürdő egyik helyiségében hajtották végre és párhuzamosan összekapcsoltak vörösréz, öntöttvas, folytacél. horganyzott acél, eternitosövet. Ezen a csőhálózaton három hónapon át állandóan folyatták az I. számú fúrás hévizét. A kísérleti idő letelte után a bizottság jelenlétében bontották ki a csőhálózatot és megállapították, hogy a hévizet legkevésbé az eternitcső állta. A kibontott eternitcső belső felületén kb. 3 mm kocsonyás réteg volt észlelhető. Ez a réteg könnyen eltávolítható volt, sőt az alatta levő még kézzel érintve kemény rész is zsebkéssel lágynak, könnyen faraghatónak bizonyult. A kocsonyás részből mintát vettünk és ennek közelebbi vizsgálatát is elvégeztük. A városligeti fúrást Zslgmondy Vilmos 1868-69ben mélyítette és a 73,9 C°-ú melegvíz 970,5 m mélységből tört a felszínre. Vízhozama a fúrás foglal ásaj után 500 l/p volt, míg 1951-ben 460 l/p-t mértek. A vizet elsőízben Than Károly elemezte és 1942-ben dr. Kárpáti Jenő ellenőrizte. A több mint 70 éves időtartam alatt a víz összetétele változatlannak mondható A víz összetétele dr. Kárpáti szerint a következő: Ca++ 159,70 mg/l Mg + + 35,50 mg/l Fe+++ 0,51 mg/l Sr++ 3.60 mg/I Ba+ + 0.05 mg/l Mn++ 0.40 mg/l K+ 16 00 mg'1 Na+ 170.20 mg/l Li+ 0,18 mg/l NH,+ 0.45 mg/l Cu++ 2,0 gamma/l ci190 49 mg/l Br0.02 mg/l J0.08 mg/l F00.70 mg/l SO,,— 202 30 mg/l PO< 0.08 mg/l HCO556 23 mg/l szabad COJ 597.97 mg/L H1SÍO3 66.00 mg/l HBO

2 5,20 mg/l H,S 1,10 mg/l NO, és NO, nincs pH 6 50 mg/l Az etemitcsövet azbeszt cement keverékből készítik földnedves állapotban hengerléssel tömítve. Általában hidegvíz szállítására teljesen megfelelő, különösen amióta a cső belső felületét még bitumennel is bevonják. A kísérlethez felhasznált cső még bitumenes bevonatot nem kapott. Az eternit csövön átvezetett hévíz szulfát tartalma a betonra káros korróziós szulfátérték alsó határán van. mégis igen rövid idő alatt (3 hónap) jelentős mértékű avulást idézett elő. Az eternit cső belső faláról vett mintát kiszárítottuk és meghatároztuk annak kovasav tartalmát. Ezt az értéket összehasonlítva a cement és az azbeszt értékével a következő eredményt látjuk: Portland c. Azbeszt korróziós kocsonya SiO, 22—24% 52—54% 53.4% A1,0-, 6—8 % 1—2 % CaO 64—65% 5—12% Az eternitcsövön lerakódott fehér kocsonya tehát mindenképpen a cement mállásterméke volt. amikor a cement mésztartalma a hévíz szabad szénsavtartalimánalk hatására kioldódott és a kovasavas alkotórész hidratálódva a cső falán mint metaikosav visszamaradt. Az etnmitcső belső korrózióját nem annvira a víz szulfát tartalma, mint inkább a szabad szénsav és a nagv hőmérséklet idézte elő Már régebben ismeretes, hoev bauxit betonból készített próbatest több hónapon át víziben nihontetve szintén kocsonyás korróziós terméket szolgáltat. Az ilyen termékben természetesen a kova sav mellett még a timföld-hidrát is jelentős mértékben részt vesz. Az etemitcsőhPn kivált korróziós termékben sajnos nem volt módunk a timfölH tartalmat is meghnfárnzni. Azonban annak mennyisége a cementben levő kisebb aránya miatt jelentősebb lehetett. Ebből a megfigvoléchnl tehát megállapfthntiuk. hogv az. éoítési megoldásokban lehetőleg Veniljük el a

z e

tf

vrnitcső felhasználását melegvíz Vezetésére Teliesség kedvéért mée fémcsövek viselkedését is megemlítiük. A vörösrézosövön fekete rézszulfidos védőréteg kéoződött. az öntöttvas csövön vékony fekete, könnven lemosható vasszulfidréteg, míg a folvtacél csövön szintén fekete vízköves szulfidos (CaCO^-fFeS) réteg képződött, mely több éves tapasztalatunk alapján koménv réteggé alakult át. Ez a védőréteg a folvtacélból készült csővezetéket teljes mértékben megóvja a további korróziótól. A csővezeték megépítése után a hévíz vastartalma olykor a 20 mg/l értéket is elérte, azonban négy-öt hónap alatt a folytacélcső hévíz szennyező hatása megszűnt és a melegvíz vastartalma 1 mg/l érték alá csökkent. Az adszorbeált kationok szerepe a talaj vízáteresztésében DR. SZEKRENYI BELA Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tározására képesek, s a felvett vizet makacsul megkötik. Vízáteresztő képességük kicsi. Ezek az ismereteink azonban meglehetősen általánosak és csak kevés segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a fizikai és kémiai mutatók segítségével konkrét, számszerű összefüggéseket állapíthassunk meg az adszorbeált kationok milyensége, mennyisége s bizonyos talajtulajdonságok között. Figyelemmel arra a körülményre, hogy az adszorbeált kationok és a talaj vízáteresz53 A talajtani, talajgenetikai vizsgálatok általánosabb elterjedése óta ismerjük, hogy a talaj adszorbciós felületén megkötött kationoknak igen fontos szerepe van a talaj tulajdonságainak meghatározásában. így pl. ismerjük, hogy a kalciummal telített csernozjom (mezőségi) talajok általában jó szerkezetűek, kedvező vízgazdálkodásúak. A sok adszorbeált nátriumot tartalmazó szikes talajok szárazon kőkemények, nedvesen szétfolynak. Ki

s vízmennyiségek (diszponibilis víz) rak-