Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Gedeon Tihamér: Eternitcső hévíz korróziója - Dr. Szekrényi Béla: Az adszorbeált kationok szerepe a talaj vízáteresztésében

1. ábra Az adszorbeált kationok hatása a talaj vízáteresztésére tése közötti összefüggéseik — az öntözések, halastó építések, csatornázások stb. munkálataival kapcsolatban — a' gyakorlatban szinte naponként felvetődő kérdések, vizsgálatokat végeztem a kérdés részletesebb megismerése érdekében. Szeged környékéről származó, meszet nem tartalmazó, réti dinamikájú, agyagos vályog talajon, különböző kationokkal ioncserélt hajtottam végre. Az egy és ugyanazon alaptalajból előállított Ca, Mg. H Na talajoknak kellő előkészítése után, az anyag vízáteresztő képességét vizsgáltam. (A vizsgálatokat a Szekrényiféle perkolográffal végeztem.) Az adszorbeált kationok és a talaj vízáteresztése közötti összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti. A vizsgálatok rámutatnak arra, hogy az adszorbeált Ca. és Mg a talaj vízáteresztőképességét növeli. A H kis mértékben, az Na pedig jelentékenyen csökkenti az áteresztő képességet. E témakörben végzett további vizsgálatok azt igazolták, hogy a Na ionok menynyisége arányban áll a vízáteresztéssel. vagyis, hogy az adszorbeált Na mennyiségének emelkedésével arányosan csökken a talaj vízáteresztőképessége. A kationok hatására a talaj vízáteresztésében mutatkozó nagy számszerű eltérések alapján fel kellett tételezni, hogy az adszorbeált kationok jelentős befolyást gyakorolnak a talaj eavéb fizikai tulajdonságaira is. Rendkívül érdekesek és tanulságosak voltak az ilyen iránvú vizsgálatok melyek azt igazolták, hogy az adszorbeált kationok milyensége kihatással van a talaj szerkezeti tulaidonsá^aira, kötöttségére, mechanikai összetételére, sőt befolyást gyakorol a talaj legkisebb alkotórészeire, az agyagásványok szerkezetére is. Az alábbiakban ennek igazolására a kísérlet-sorozattal kapcsolatban elvégzett mechanikai összetétel (1. táblázat) és DTA (2. ábra) vizsgálatok eredményeit mutatom be. 1. táblázat. Az adszorbeált kationok hatása a talaj mechanikai összetételére 0,01—0,02 0,005—0,01 0,002—0,005 0,002 19,0 18 5 3,0 2 5 40,0 Megjegyzés: »Érdekes a nagyobb méretű, 0,01—0,02 mm nagyságrendű iszapfrakció növekedése a Ca és Mg esetében. Alap talaj 21,0 13,5 14,5 H talaj 18,5 15,5 14,5 Ca talaj 64,0* 2,0 2,0 Mg talaj 62,8* 2,7 2,0 Na talaj 13,0 9,5 11,0 2. ábra. az adszorbeált kationok hatás

a a DTA görbék lefutására 54