Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Hőnig Gyula: A mezozóos szerkezeti vonalak és a hévizek kapcsolata a Mecsek hegységben

Ororí/ó (M&rebe/tenme/eg*} leaekjanoi) Mogyarrzék Komh Mogyórherte/e^ MM 'AbaVgtf. o ftomorn ICrerÁ-v/ A/ogyAaza, hotocen-p/eirj facéapmrcen a/jó//a/z kőszénte/epesosn/e? fe/jo/h/arz X miocén o/ró/ia/A \ /otftar/ng/ em. perm . e/sore/íűfJ _ harahf^efö o/sd-kózépfő - N/ ma/o&rendts fr/'a'sz X horánfre/ő fe/réte/ezeff X borán foe tő i rne'/t/fúrós me/egvizef/fr/fo'rf mé/y/uras m 1. ábra. A Mecsek középső részének mezozóos szerkezeti vonalai. (A melegvizet fel nem tárt fúrások közül csak a kiemelt helyzetűek szerepelnek a térképen) egybevetve megnyugtatóan tisztázták a haránttörések lomitot is a mélyebb szinten harántolja. A mintegy 930 szerepét. méteres K-17/a fúrásban mért legnagyobb hőmérséklet Elsőnek a K-17/a és a K-54. sz. fúráson keresztül 64 C°' a feIszínig feljöv

ő melegvíz felszínen 54 C°. A sikerült pontosan rögzíteni egy 340—160"-os csapású, 70°-os dőlésirányú és 70—80"-os dőlésű, kréta eleji újkimmériai vetőt (1. ábra). A vető mentén többszáz Ennek a vetőnek D-felé való meghosszabbításában métwes az elmozdulás, és a középsőtriász anizusi do- mintegy 8 km-re a R—14. sz. fúrásból kb. 200 m roélymelegvíz a fúrásban az említett szerkezeti vonal harántolása után mutatkozott.