Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Dr. Schmidt Eligius Róbert: Zsigmondy Vilmos - Dr. Sebestyén Olga: ifj. dr. Entz Géza
Zsigmondy Vilmos (1821—1888) Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a tudományos vízkutatás megalapozója, akinek az Alföld vízellátásában döntő szerepet játszó artézi kútfúrás elterjedését köszönhetjük. Pozsonyban született 1821. május 21-én. Oklevelét a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben szerezte meg.Két évi gyakornokoskodás után Bécsbe a Központi Bányaigazgatósighoz rendelték szolgálattételre. 1846-ban nevezték ki bányamérnökké Resicára, ahol rövidesen a vasgyárak vezetésével is megbízták. A szabadságharc alatti magatartásáért a temesvári haditörvényszék állásvesztésre es hat évi, vasban töltendő várfogságra Ítélte. Olmütz várában raboskodott, de 1850-ben kegyelemben részesülvén kiszabadult, es 1851-59 között az esatergom-megyei annavölgyi bányák gondnokaként működött. Mivel,szélesebb működési területre vágyott, Pesten önálló bányaügynökseg nyitására kért engedélyt, amelyet 1860-ban meg is kapott. 1865-ben kiadta "Bányatan, kiváló tekintettel a kőszéntanra " c, müvének első részét, amelynek folytatása elmaradt ugyan, de nevét közismertté tette. Munkájában már az ártézi kutakkal is foglalkozott, és felhívta a szakkörök figyelmét nagy jelentőségükre, Magyarország, és különösen az Alföld ivóvízellátása szempontjából. Mint bányaügynök nem elégszik meg az egyszerű tanácsadással, vállalkozóként, sokszor a maga felelősségére és veszélyére, beható,előzetes geológiai tanulmányai alapjáh, fúrásokat kezdeményez, amelyek a szakkörök és a nagy nyilvánosság teljes elismerése mellett egytőlegyig sikerülnek is. 1866 és 1878 között így fúrja le a harkány-fűrdői, a budapesti margitszigeti, a jászapáti és lipiki, az alcsuti és ránkherlányi, majd a budapesti városligeti ártézi kutat. Tevékenységével utat mutatott Ivóvizkérdésünk helyes és az Alföld esetében egyedül számba jöhető megoldásra, és megteremtette a magyar kútfúró ipart. A geológia^ különböző ágazataiból való kb. 25 szakdolgozata. Természettudományokkal foglalkozó különböző szakegyesületeink életében élénk részt vett, a Magyarhoni Földtani Társulatnak 1883-tól alelnöke volt. Érdemei elismeréseképen a Tudományos Akadémia 1868-ban levelező,tagjává választotta. Székfoglalóját "Tapasztalataim az ártézi kútfúrás körül " cimen tartotta meg. 1888. december 21_én fejezte be Budapesten munkás életét. A hálás utókor szobrot állított emlékének a soproni műegyetemen és Budapesten a Bányászati és Kohászati Egyesületek tanácstermében, a Magyar Állami Földtani Intézetben, s végül a városligeti Széchenyi fürdővel s Z6mb©n Dr.Schmidt Eligius Róbert Ifj. dr. Entz Géza (1875—1843) Ifj .dr.Entz Géza zoológus a hazai limnológiai oktatás megindítója és a Balaton korszerű biológiai kutatásának vezéregyénisége. 1875-ben született Kolozsvárott, mint a biológus Entz-család negyedik nemzedékének tagja. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Édesatyjához hasonlóan 5 is a tudomány mivelését választotta életcéljául. A protísztológia területén végzett értékes kutatómunkája alapján 1912-ben a budapesti egyetemen e tárgykör magántanára lesz, és ugyanakkor megkapja az akkor még polgári iskolai tanárképző intézetként is működő Erzsébet Nőiskola biológiai tanszékét. 1916-ban a Műegyetem a hidrobiológia ós a haltenyésztés magántanárává képesiti. Az 1920-tól 1928-ig terjedő éveket Hollandiában tölti, mint a nagymultu utrechtl egyetem konzervátora. Onnan hívják haza, hogy a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetben osztály igazgatóként, majd igazgatóként folytassa akkor már európaszerte elismert munkásságét. Itteni tevékenységét 1934-tol, amikor a budapesti egyetem általános állattani tanszékére kap meghívást, a felsőoktatással párhuzamosan végzi 1943-ban Budapesten bekövetkezett haláláig. Alapos tudásával, a tanári hivatás megbecsülésével és kiváló előadói készségével nagyban hozzájárult a biológusképzéshez itthon és külföldön egyaránt. Külföldi intézetekben végzett értékes tanulmányai /Nápoly, Helgoland, Bergen, Bécs, München, Utrecht/ és utazásai nemcsak általános és szakműveltségét szélesítették és mélyítették, hanem értékes összeköttetéseket is szereztek számára, amelyek nem maradtak hatás nélkül a biológia hazai fejlődésére.. Kiváló szakképzettségével, lelkes és lelkiismeretes munkával, az elhivatottság tudatában elért eredményei a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia és több külföldi tudományos egyesület rendes tagságát szerezték meg számára. A Balaton biológiai viszonyainak felderítésére irányuló kutatómunkája során és a kutatások irányításában készséggel állította korszerű tudását a fiatalabb tudósnemzedék nevelésének szolgálatába. Tudásával, tudományos eredményeivel, kötelességtudásával, mindig emberhez méltó magatartásával elismerést, köztiszteletet és megbecsülést vivott ki. /Tudományos munkáinak száma 72, kisebb Írásaié 103/. Dr.Sebestyén Olga 4
