Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Weimann Béla: 75 éves a magyar Vízrajzi Szolgálat

75 éves a magyar Vízrajzi Szolgálat WEIMANN BELA, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az 1886 óta fennálló magyar Vízrajzi Szolgálat ebben az évben ünnepli megalapításának 75. évét. A vízrajzi észleléseknek múltja nagyon régi, de a világ legrégibb önálló és tudományos jellegű - tehát mai értelemben vett - vízrajzi szervének a Belgran d által szervezett francia szajnai vízrajzi szolgálatot tekintik, amely 1854-ben kezdte el működését. 32 évvel ezután, 1886. május hó 1-éa alakult meg hazánkban is a vízrajzi szolgálat Péch Józ3e f vezetésével, amelyről tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy szélesen megalapozott, tudományos célkitűzésű vízrajzi tevékenységével számos kulturállamot megelőztünk. Bár csupán közvetlen gyakorlati célokat szolgáló vizállásészlelés az ókorba nyúlik visa­sza, mégis a vízrajz mai szervezetét és feladatkörét tekintve viszonylag ujkeletü, amely a XIX. századbeli, általános kapitalista gazdasági fellendüléssel kapcsolatban mindenütt szük­ségszerűen jelentkezett. A rohamos gazdasági fejlődés ugyanis ebben az időben úgyszólván egész Európában megkö­veteli a vizek rendezését, a vizek kártételei elleni fokozottabb védelmet és az ipar is egy­re nagyobb érdeklődéssel fordul a vízhasznosítás felé. Mind égetőbb szükségként jelentkezik a meglévő vízrajzi észlelési anyag szakszerű feldolgozása, illetőleg az adatgyűjtés kiter­jesztése, amely minden vizimunkálat előfeltétele. A magyar Vízrajzi Szolgálat felállítását is a Tisza megismétlődő árvízi pusztításai váltották ki. Ezek az árvízkatasztrófák kényszeritették ki ugyanis a "Központi Hydrográfiai Hivatal" /a Vízrajzi Szolgálat/ felállítását, amelynek első tevékenysége, - a Tisza és mel­lékfolyói szabályozása érdekében - vízrajzi felvételek és vizmütani mérések végrehajtása volt. Ezzel indult rögös útjára a magyar Vízrajzi Szolgálat, amely a gyakori nehézségek és meg nem értés ellenére is ma olyan eredményekről számolhat be, hogy joggal ünnepelhet. Ünnepünk azonban nem volna teljes, ha nem emlékeznénk meg azokról a kiváló férfiakról, akik a Szolgálat hőskorában és az azt követő időkben mélyen gyökerező tudásukkal ós joggal csodálható előrelátással a magyar Vízrajzi Szolgálat alapjait lerakták, fejlesztették és sok esetben ma is felhasznált értékes hagyatékkal ajándékozták meg az utókort. Őszinte megbecsü­léssel emlékezünk meg többek között Péch Józsefrő l,az alapitóról. Hajóg Sámuelró l. Szlrberth Artúrró l, Szilágyi Boldizsárró l és a vízrajzi kutatás nagy erősségéről 'Sogdánfy~üdönrő l, va­lamint a Vízrajzi Szolgálat összes volt vezetőiről és munkatársairól, akik valamennyien tu­dásuk legjavával és hivatásszeretetükkel a Vízrajznak el nem évülő szolgálatot tettek. A mai Vízrajzi Szolgálat munkáját - egy általánosságban elfogadott meghatározás alap­ján - a következők szerint jellemezzük; mindazoknak a felszíni és felszín alatti vizek hid­rológiai és hidraulikai alapadatoknak gyűjtése, rendszerezése és közreadása, amelyek egy­részt a Szolgálat ellátása szempontjáb ól, másrészt a népgazdasági tervezés és kutatás részeg re nélkülözhetetlenek . Ennek a meghatározásnak tömörsége, a vízrajzi tevékenységhez füzödó országos és nemzetközi érdekeket alig tükrözi ós érdemes arra,hogy legalább az évforduló al­kalmával munkájának jelentőségével röviden foglalkozzunk. A vízrajzi munkát eredeti alakjában inkább az adatnyilvántartás jellemezte. Tevékenysé­ge első fázisában egyszerűen tényeket figyelt meg, azokat feljegyezte és nyilvántartotta az erre a célra telepitett észlelőhálózat és mérőberendezések utján. A vizrajz mai felépítését és fejlettségét - a víznek népgazdasági fontossága folytán ­elsősorban a vízgazdálkodásnak köszönheti. A viz jelentősége - amely ősidőktől kezdve a gazdálkodás tárgya - a népsűrűséggel és a kulturával együtt növekszik, attól függően milyen mennyiségben áll egyes helyeken rendelkezésre. Amikor a viz a kulturális fejlődéssel már nemcsak az ember életszükségleteinek kielégí­tésére szolgál, hanem a tervszerű mezőgazdaaági termelésbe is kapcsolódik, amikor az ipari termelésnek már nyersanyaga, vagy munkaeszköze is, amikor a termeivények szállításának űtja, vagy energiaforrás, amikor az egészségre ártalmas szennyvizeket befogadja és ugyanakkor fel­becsülhetetlen értékű halállomány életeleme, - akkor már természeti kinccsé válik és olyan döntőfontossághoz jut, amely nélkül az ember élete, fejlődése elképzelhetetlen és már csak a vele való okszerű és szigorú gazdálkodás utján elégíthetők ki a gazdasági élet legkülönbö­zőbb területén jelentkező érdekek és igények. A viznek a mezőgazdaságban, az ipari termelésben, a közlekedésben, a közegészségügyben, az energiatermelésben és a haltenyésztésben elfoglalt döntőfontosságú, szerepe - különösen a termelés vonatkozásában elengedhetetlenül szükségessé teszi a fogyasztásba, illetőleg terme­lésbe bevont vízfolyás, vagy állóviz összes mennyiségi és minőségi változásainak legalapo­sabb ismeretét, mert enélkül tervszerű gazdálkodás nem valósitható meg. Az ehhez szükséges adatok folyamatos beszerzése a Vízrajzi Szolgálat feladata. Igy vá­lik a vizrajz közvetve ós közvetlenül is a népgazdaság nélkülözhetetlen szervévé. A vízgazdálkodásnak, de mondhatnánk a népgazdaságnak csak néhány olyan ágát soroltuk fel, melyben a Vizrajzi Szolgálat a maga vízállás adataival, vizhozamméróseivel, folyónyil­vántartási tevékenységével, illetőleg vízhálózati térképeivel, - a tervezés, épités és tudo­mányos kutatói munka vonatkozásában - nélkülözhetetlen kiinduló pontul szolgál, de minden fejlődésnek is alapja. Az elmondottakból következik, hogy a vizrajz az egyes államoknak és igy népgazdaságunk­nak is egyik leggazdaságosabb országos szerve . A vlzlberuházáaok és - létesítmények köztudo­másúlag - a sok esetben jelentkező bizonytalanságok folytán - igen költségesek. Ezeket a még elég gyakori bizonytalanságokat hivatott többek között a vizrajz: folyamatos észlelési, mé­rési adataival és szakvéleményeivel a minimumra csökkenteni.Gondoljunk csak a folyószabályo­zásokra, a vízfolyások rendezésére, a lecsapolásokra vagy öntözésekre, az árvédelemre, az i­pari és ivóvízellátásra, vagy általánosságban az összes viziépitkezésekre. Mi volna pl.ha i­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom