Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 1. szám - Varga Réka: Determinált példázatok (A halál kilovagolt Perzsiából a középkori látomásos irodalmak párhuzamában)
70 Tar Lőrinc pokoljárásának legendájában, illetve kódexekben maradt fent, többnyire nagyobb szövegrészek töredékeként.3 A középkori látomásirodalmak alapvetően tipikus szerkezettel és motívumrendszerrel dolgoznak, mely legendáról legendára ismétlődik. Leggyakoribb témájuk a pokolra szállás. Az ide tartozó legendák és példázatok kerettörténete szinte sematikus módon épül fel: A kódexekben szereplő példázatokban rendszerint a keresztény erkölcsi tanításban megfogalmazottakhoz nem alkalmazkodó figura álmot lát, amelyben megtudja, mi vár rá a pokolban, majd ennek következtében jobb belátásra tér. A másik kategóriába az imént megnevezett pokoljárók legendái tartoznak. Ezekben a főszereplő (rendszerint egy bátor lovag) felkeresi az Írországban található Szent Patrik-barlangot, melyet a purgatórium bejáratának tartottak.4 A legendák úgy definiálják, mint Isten által az emberiség számára meghagyott nyomot, ahol fellebben a titkokat rejtő fátyol, és az oda lemerészkedők megláthatják az isteni igazságot. Ezek a leírások szerkezetükben rendszerint két részre tagolódnak, az elsőben a pokol különböző teremtményei párbeszédbe keverednek a hőssel, és megpróbálják megkísérteni. Ezt követően Mihály arkangyal vezetésével megtekintik a poklot, a purgatóriumot, az itt szenvedő lelkek kínjait, majd betekintést nyerhetnek a mennyek országába.5 A pokoljárás tétje mindig a megtisztulás folyamata, majd az itt szerzett tapasztalatok kinyilatkoztatása. A látomásos legendák a vallásos irodalmak azon csoportjához sorolhatók, melyek elsősorban a latinul nem tudó világiak számára íródtak népszerűsítő, egyben nevelő célzattal.6 A kereszténység erkölcsi rendjét hivatottak tehát megjeleníteni, megvan mögöttük az ehhez igazodó morális keretrendszer. Pontosan ez az, ami A Perzsia hősénél hiányként mutatkozik. Amennyiben a delíriumos jelen leírását, az innen induló utazást a múltba, és a főhőst kínzó rémképeket a pokolra szállás aktusával helyezzük párhuzamba, elmondható, hogy ez a pokolra szállás tét nélküli. Ennek ellenére a belső utazás toposza mindkét esetben világosan megragadható. A hős mélybe merülésének terepe önnön pszichéjét, az őt kínzó víziókat belső valósága teremti meg. Első pillantásra talán az az érzésünk, hogy a pokoljáró lovagokkal ellentétben A Perzsia hősének utazása nem önként vállalt. Azonban a delirium tremens nem csak az alkoholfogyasztás kényszeréből születik, éppúgy kaput jelent az íráshoz, tehát magához a kinyilatkoztatáshoz, mely a teljes elbe▼ 3 Uo. 461. 4 Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók = V. Kovács Sándor, Előszó. Magyar ritkaságok, szerk. Bella György, V. Kovács Sándor, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985. 14. 5 Uo. 16. 6 Katona Lajos, i. m., 446.
