Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 9. szám - Füzi László: „nála mindig volt méreg” (Az öngyilkosság Németh László világában)
77 Bibó ezt követően felvetette, érdemes lenne egyszer megvizsgálni, kinek áll érdekében Némethet hozzácsapni azokhoz az írókhoz, akik valóban kompromittálták magukat, és elemezte a Németh által használt kifejezések tartalmát is. Némethet foglalkoztatta Bibó írása, de ekkori mély zuhanásából nem rántotta ki. Én Bibónak gyakran mondtam, hogy kár az ő gondolkozói erejét aktuális helyzetelemzésekre fordítani. Az, hogy ő tudja a legtöbb igazat mondani, nem változtat azon, hogy a hatvanpercentes igazság még mindig nem az, s nem érdemes elmondani. Ebben az esetben azonban ez a hatvanpercentes igazság is igen jólesett... – írta ennek kapcsán.24 Németh a Magam helyett című önéletírásában tárgyilagosan ír az akkori történésekről, s arról is, hogy ismét méregről gondoskodott a maga számára. „Védekezésem énnekem egy volt: Kristónéra elég határozottan rászóltam, hogy most már jöjjön be velem a patikába, s ott egy gramm morfiumot mérettem ki vele, öt húszcentigrammos porban. Az egyik a nadrágom hajtókájából hullott ki s taposódott el – odakerült arra az esetre, ha meglepetésszerűen fognának el, mielőtt a többit bevehettem volna. A börtöntől s rémlátomásaimtól csak egy menthetett meg: Széchenyinek voltak pisztolyai, nekem a zsebemben a halál” – írta.25 Ekkori állapotát két megkerülhetetlenül fontos naplóbejegyzése rögzítette. 1947. január 19-én íródott az egyik, 1947. április 18-án, a születésnapján a másik, ebben a temetésén elmondandó imádság szövegét is leírta. Egyik sem Németh írásai között maradt fenn, hanem a vásárhelyi gimnázium könyvtárában a könyvekben elrejtve találta meg és közölte őket Földesi Ferenc, a gimnázium tanára, majd igazgatója. Mindkettő először a Tiszatáj című folyóiratban jelent meg, a januári a Tiszatáj 1997. novemberi, az áprilisi a Tiszatáj 1985. augusztusi számában. Ez utóbbi még belekerülhetett az életműsorozat Életmű szilánkokban című „pótkötetébe”, a másik írást a Tiszatáj Könyvekben megjelent, Németh Ágnes által sajtó alá rendezett Napló című kötetben közölték újra. Mindkét írás az önkéntes halálra való készülődés állapotában íródott, áttétel nélkül. Ismeretes, Németh életműve akár vallomások sorozatának is tekinthető, itt önmaga legmélyebb és legszemélyesebb, az olvasóval sem számoló vallomásait olvashatjuk. Mindkét írás terjedelme jóval túlmutat az idézhetőség határain, ezért csupán pár bekezdés idézésével hívom fel rájuk a figyelmet. ▼ 24 Németh László: Magam helyett, i. h.: 51. 25 Uo.: 50.
