Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 9. szám - Füzi László: „nála mindig volt méreg” (Az öngyilkosság Németh László világában)
78 1947. jan. 19.----„El vagyok készülve rá, hogy testemet dobjam machiavellimusuk elé. Ha hihetnék, japán módra, a harakiri tisztító hatalmában!----Ha igen ritkán politizáltam, mindig egyre figyelmeztettem ezeket a fiúkat: ne higgyétek el, hogy Magyarországon demokrácia van. Itt diktatúra van: itt nem lehet demokrata mód véleményt nyilvánítani, pártot játszani, szervezkedni. Csak azért csaltak ki benneteket meggyőződéstekkel, hogy annál biztosabban összeszedhessenek. Dolgozzatok, képezzétek magatokat a homályban. A magyar politika: a világpolitika vetülete. Értékes emberek azonban minden rendszerben javítják a színvonalat, elviselhetőbbé teszik az életet. Sosem mondtam mást nekik, mert sajnáltam őket; de megérteni megértettem a tévedésüket.----A zászlót tisztességgel végigvittem az életen. Azt is mondhatom, hogy közben mindent elvesztettem – a legfontosabbat is: a nemzetet, családot –, de azt is, hogy mindent megnyertem: hisz a világot szeretve, az emberek iránt jóindulattal adom vissza magam a nemlétnek. Nem hittem a hittételeket; de egy vallásos ember nyugalmával várom életem utolsó óráját – amely esetleg már ez is.----Ha barátaimnak (esetleg Kerényi Károlynak) egyszer módjuk lesz rá, vigyenek ki, s temessenek el egy szabad ország: Svájc – földjébe. Ha nem: a szellemem úgy is ott jár.26 1949. április 18.----... Az öregségben az a szép, hogy munka és halál lassan összesimulnak. Még messze vagyok Szókratész korától, de már érzem, hogy könnyebb a méregpoharat kiinni, mint az aljasságét. Az én életem már nem az enyém: a világé. Én csak a munkát kapom: s akármit írok, attól nő nem fog reám borulni, az emberiség nem fog megszeretni. Az ősz derűs, de hideg. Itthagyni épp olyan könnyű, mint élni benne. ▼ 26 Németh László: Naplórészlet (A Magyar Közösség perének időszakából) Tiszatáj, 1997. november, 52–54. Bevezető: Földesi Ferenc: Mélyponton (Németh László 1947. január 19-én írt naplófeljegyzései elé). Uo.: 49–52.
