Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 6. szám - 100 éve született Vekerdi László - Szabó Péter Gábor: Matematikatörténet-írás szellemi szenvedéllyel (Megemlékezés Vekerdi László születésének 100. évfordulójára)
102 volt a különbség: néhány nagy tudós és filozófus egészen más világban élt és gondolkozott, mint a többi tudós és művelt ember. A néhány kivételes nagy tudós világa az akkor újonnan meghódított matematikai-természettudományos módszer volt, a többi művelt ember világa pedig, éppen úgy, mint a műveletlen nagyközönségé, a tételes vallás világa. A tételes vallások világából kellett átvezetni az embereket a természettudományos módszer új világába. Ez csak a vallásos világkép valamilyen tisztultabb, dogmamentes, türelmesebb formáján keresztül történhetett.” A magyar vonatkozású matematikatörténeti témák közül Vekerdi László számára a Bolyaiak világa külön szívügye volt. Mindent elolvasott róluk, amihez hozzáfért, naprakész ismeretei voltak a Bolyai-kutatásban. Ez egyértelműen kitűnik azokból a tanulmányokból, amikben összefoglalta a legújabb kutatási eredményeket ezen a területen. A felvezetőben említett, általa írt Bolyai-dráma így igazi csemege a témával foglalkozók számára. Magam is nagy élvezettel olvastam, és különösen tetszettek benne a matematikai vonatkozású részletek. A történet 1848 augusztusában kezdődik, amikor is Karl Kreil (1798–1862) osztrák meteorológus és csillagász, a prágai csillagvizsgáló igazgatója Marosvásárhelyre látogat, hogy méréseket végezzen. A helyszín „Bolyai Farkas marosvásárhelyi házának kertje. Földszintes, magos zsindelytetővel fedett ház, a kertben fenyő, nyírfa, nyárfalugasok, almafák, szilvafák s szőlő. A nyitott ajtón keresztül Bolyai dolgozószobájába látni, ahol a homályban könyvek, sok könyv látható. Nyári délután. Éles, nagy hőségre mutató, vakító fények, mély árnyékok. Négy férfi jön – elöl Bolyai Farkas és Kreil Károly, a prágai csillagvizsgáló igazgatója, mögöttük pár lépéssel Fritsch, Kreil asszisztense, és Koncz József, Bolyai tanítványa.” Bolyai Farkas éppen saját munkájáról, az 1832-33-ban Marosvásárhelyen latin nyelven megjelent Tentamen (Kísérlet) köteteiről beszél. Amint az ismeretes, ennek függelékében (Appendix) jelent meg fiának, Bolyai Jánosnak a később világhírűvé vált Scientia Spatti (A Tér tudománya) című munkája. Olvassunk bele egy kicsit Bolyai és Kreil beszélgetésébe. BOLYAI. Az alapjai még a Saale mellett alakultak ki bennem... A geometria felépíthető bizonyos elemeknek – felületeknek, vonalaknak, pontoknak – bizonyos feltételeket kielégítő mozgásaiból. Gondoljon csak Öcsém Uram egy merev testnek, – például ennek a pohárnak – a mozgására. KREIL. Értem. A mozgó test után sorban kialakulnak a geometria idomai, s elsősorban nemde a parallellák is? BOLYAI. De csak akkor – és ez a lényeg – ha a mozgás bizonyos feltételeket kielégít. Ezt a megadott feltételeket kielégítő mozgást neveztem geometriai mozgásnak.
