Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 5. szám - Sümegi György: Nagy Istvánról – két tételben
62 írása az 1950–1953 közti időszakban.78 Az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításról szóló, első írásában leszögezi, hogy „ez a kiállítás megismertetett a szocialista realizmus elveivel, minőségével”.79 A szocialista realizmus fölismert elvei munkáltak benne akkor is, amikor a Fővárosi Képtár igazgatójaként nyilatkozott: „A Fővárosi Képtár a szocialista múzeum tudományos és társadalmi feladatainak betöltésére törekszik. [...] Szándékunk az, hogy a szocialista kultúra otthonává tegyük a Fővárosi Képtárat.”80 Munkásságával társadalmi, képzőművészet-közéleti feladatok is együtt jártak.81 A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége elnökségébe választották,82 tagja lett a Szabad Művészet szerkesztőbizottságának,83 a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elnökségi tagja,84 majd a Központi Művészeti Szakosztály társelnöke.85 Az alig két évre szóló igazgatói megbízatása idején megkapta a „Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüstfokozatát”.86 Végvári Lajosnak a Fővárosi Képtárban rendezett kiállításai közül legfontosabb A magyar festészet haladó hagyományai 1951 című,87 amelynek megrendezésében figyelembe vették a Tretyakov Galéria igazgatójának, Zamuskinnak és Salimova muzeológusának a tanácsait.88 Céljuk az volt, hogy „művészettörténeti vitát indítson haladó hagyományaink kérdéséről”. Rabinovszky Máriusz részletesen elemezte, és több ponton kritizálta az összeállítást,89 amit azután átrendeztek, s a „végleges” alapján készült a katalógusa.90 Ebben az önálló, XVII. teremben tizenhat Nagy István-mű, a tárlat egy művésztől választott legnagyobb számú alkotása ▼ 78 1950: Szovjet grafika, márc. 1., Edvi Illés Aladár gyűjteményes kiállítása, máj. 20., Csók István jubileumi kiállítása, máj. 21., az I. Magyar Képzőművészeti kiállításról: aug. 19., 22., 26., 27., szept. 3., 9., 10., Magyar grafika, okt. 6., Bihari Sándor-emlékkiállítás, dec. 5., Ilja Jefimovics Rjepin (1844–1930), dec. 28. 1951: Gyárfás Jenő-emlékkiállítás, jan. 3., Lengyel realista festőművészet, márc. 11., Egry József példája, dec. 24. 1952: A művészetkritika problémái, ápr. 17. 79 Így folytatja: „A szocialista realizmus művészete a nép érdekében jött létre, hűen tükrözi a dolgozó nép életét, munkáját, sikereit, eredményeit, de nem áll meg ennél, hanem előre mutat, lelkesít, segít és nevel, hogy a dolgozók eredményesebben vívhassák meg harcukat az emberi boldogságért, a kommunista társadalom megvalósításáért.” 80 Sz. Z. (Székely Zoltán): „Nemzeti galéria” születik a Fővárosi Képtárban. Magyar Nemzet, 1950. máj. 23. 81 Pogány Ö. Gáborral a „művészeti ügyek vezetői” megbízták őt Pór Bertalannak a Népoperába festett képe fölkutatásával (Magyar Nemzet, 1950. nov. 12.), a moszkvai Magyar Képzőművészeti Kiállításra kiutazó küldöttség tagja (Magyar Nemzet, 1951. május 8.). 82 Magyar Nemzet, 1952. máj. 27. 83 Szabad Művészet, 1952. 11. sz. kolofon. 84 Magyar Nemzet, 1952. ápr. 30. 85 Végvári ekkor már a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője. Magyar Nemzet, 1953. okt. 20. 86 Magyar Nemzet, 1951. nov. 13. 87 A Fővárosi Képtár kiállításai. A magyar festészet haladó hagyományai 1951. A vezetőt összeállította: Végvári Lajos. Bp., 1951. 88 Magyar Nemzet, 1950. máj. 23., Huszonegy terem 350 kép. Friss Ujság, 1950. máj. 27. 89 Rabinovszky Máriusz: Haladó hagyományok a magyar festészetben. Szabad Művészet, 1950. 5-6-7. sz. 190-207. Végvári a válaszában kijelenti, hogy „a kiállítás csak próbálkozás, javaslat”. Végvári Lajos: Hozzászólás Rabinovszky Máriusz kritikájához. Szabad Művészet, 1950. 10. sz. 392-394. 90 Újjárendezték „A Magyar Festészet Haladó Hagyományai” című kiállítást. Magyar Nemzet, 1951. jan. 12.
