Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 5. szám - Sümegi György: Nagy Istvánról – két tételben
63 szerepelt.91 Nagy Istvánnak a kiemelése talán már túlzónak is tűnhet, ám a döntés mögött még élő lehetett Végváriban is a Nagy István-könyv terve. Ő megismerte özv. Nagy Istvánnét, és esküvői tanú volt 1949-ben ifj. Nagy István és Ernszt Eszter házasságkötésénél. A katalógusbevezető terjedelmes tanulmányában „örökké vándorló, nyomorgó nagy mesterről” ír, aki „művészetének különböző korszakaiban föllelhetők az európai festészet modernebb irányai, főleg a konstruktivizmus”.92 A Népművelési Intézetben tartott előadásán kijelenti, hogy „Nagy István a valóságnak csupán a legszükségesebb megragadására szorítkozott, ezáltal a művészi kivitelezés gyakran fölébe kerekedett a tartalmi mondanivalónak”.93 Az idézetteken kívül nem találtam Végváritól Nagy István művészetére vonatkozó utalásokat, érdemi megjegyzéseket vagy részletesebb elemzést. 1949-től ő változatlan intenzitással írta a cikkeit a Szabad Művészetbe94, s művészettörténeti előadásokat tartott.95 Érdeklődése, írásainak fontos része egyre inkább Munkácsy életművét pásztázza. Már a legelső írásában leszögezi, hogy „Munkácsy igazi értékelése csak most kezdődik el”.96 Ezért Pogány Ö. Gáborral együtt fölvetették „Munkácsy jelentősége helyes értékelésének szempontjait”.97 Kutatóként a magyar képzőművészetre jelentős hatást kifejtő, etalonná vált életművel távlatosan foglalkozott. Az ő bevezetőjével jelent meg a Munkácsy „hat világhírű festménye” reprodukcióját közlő album, amely „az év legszebb könyve” lett.98 Munkácsy válogatott levelei kiadásához előszót írt,99 s mindezen közben megjelent a Szolnoki művészet 1852–1952 című összefoglalója.100 1952 őszétől új munkahelyén, a Szépművészeti Múzeumban legfőképpen Munkácsy ▼ 91 Pl. Kosztától 8, Tornyaitól 2, Nagy Baloghtól 2, Dési Hubertől 1, Derkovitstól 2 műalkotás. 92 Továbbá utal arra, hogy Dési Huber István írásával az illegalitásban működő szocialista művészcsoport fedezte fel. 93 Végvári Lajos: A magyar művészet Nagybányától a Nyolcakig. Művészettörténeti Könyvtár 13. füzet. Népművelési Intézet, Bp., 1951. 1–8. 94 Pl. Fényes Adolf, 1949. 11–12. sz., Deák-Ébner Lajos, 1950. 3–4. sz., Berény Róbert, 1951. 4. sz., Jegyzetek a szovjet múzeumokról, 1951. 7. sz., Wilhelm Leibl, 1951. 12. sz., Hatvan éve közgyűjtemény a Tretyakov Galéria, 1952. 9. sz., Gondolatok Zichy Mihályról, 1952. 12. sz. 95 A XX. századi magyar képzőművészet és a népi demokratikus államok művészete (Magyar Nemzet, 1952. okt. 2.), A nagybányai iskola (Magyar Nemzet, 1952. nov. 11.), Munkácsy kapcsolata Rjepinnel és Sztaszovval. Előadás a Magyar–Szovjet Barátság Hónapjában (Magyar Nemzet, 1953. febr. 8.), Joganszon és Geraszimov (Magyar Nemzet, 1953. márc. 18.). 96 Munkácsy Mihály (1844–1900). Magyar Nemzet, 1950. máj. 7. Továbbiak: Ötven év előtt halt meg Munkácsy Mihály. Magyar Nemzet, 1950. ápr. 31., Két Munkácsy-tanulmány. I. A Munkácsy-kérdés. II. A Munkácsy-iskola. Szabad Művészet, 1950. 5–6–7. sz. 97 A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Munkácsy-emlékestjén 1950. június 17-én. Szabad Művészet, 1950. 9. sz. 98 Megjelent a Munkácsy-album. Magyar Nemzet, 1952. júl. 5., A. S.: Az év legszebb könyve: a Munkácsy Mihály-album. Magyar Nemzet, 1952. júl. 6. 99 Dutka Mária: Munkácsy Mihály válogatott levelei. Sajtó alá rendezte: Farkas Zoltán, előszó: Végvári Lajos. Művelt Nép Könyvkiadó. Magyar Nemzet. 1953. február 22. 100 Művelt Nép Könyvkiadó, Bp., 1952. Bevezetőjével adták ki: A forradalmi Kína fametszetei. Szabad Művészet, 1951. 4. sz. 187., Radocsay Dénes: Három könyv Munkácsyról. Művészettörténeti Értesítő, 1953. 1–2. sz. 225–226.
