Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 3. szám - Csenki Nikolett: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” (A Megáll az idő történelmi kontextusáról)
lódnak a hatalom malmaiban. Malacpofa egészen a zárójelenetig úgy él a nézők tudatában, mint aki sem pótanyja, sem szeretője nem lehet Dininek, hiszen idealizmusának rendíthetetlen bizonyítéka az, hogy még tönkrement férje példája sem tudja megtörni hitét. A Megáll az idő fő cselekménye pontosan azonosítható időben, 1563 ősze és 1964 tavasza között játszódik. Ez több szempontból is szimbolikus: politikailag azért, mert ez a kádári „nagy” amnesztia éve (a pótapa, Bodor úr ekkor szabadul az ’56-os forradalom utáni börtönbüntetéséből); kulturálisan pedig azért tekinthető határvonalnak, mert 1963 nem csupán a kádári konszolidáció nulladik évét, hanem a magyar „beat korszakját ” is jelentette - a felfutó hazai beatzenekarok, így például az Illés, Omega, Metro ebben az évben adták az első közös koncertjüket.17 Ez a kettős irányvonal a filmben megjelenő két nemzedék számára is kitüntetett pozíciót jelentett, és ez a későbbiekben is jelentékeny pillanatnak bizonyult. Amíg a szülők számára a megalkuvás, tehát a hatalommal való egyfajta konszenzusra jutás az irányadó magatartásforma, addig a fiatal generáció egész másra irányítja tekintetét. Ok a tánciskolából épp ezekben a hónapokban vonulnak át a füstös beatklubokba. A központi cselekményszálnak tulajdonképpen ez a kulturális és egyszerre nemzedéki fordulat adja a belső ívét: a film egyik első jelenete a szülők kultúráját képviselő tánciskolában játszódik; a Pierre, Dini és Magda disszidálási kísérlete előtti utolsó nagyjelenet pedig egy olyan házibuliban, ahol a konszolidált viselkedésnek a nyomát sem találjuk.18 Ráadásul, ha ehhez még hozzávesszük Pierre iskolarádiós magánszámát, amellyel dadaista attrakcióvá alakítja az április 4-i ünnepséget,19 valamint a Jailhouse Rock taktusaira komponált képrombolást az iskolafolyosón, szimbolikusan máris egy újabb (egyszerre politikailag és az ifjúsági kultúra szempontjából) emblematikus jelenségénél, 1968 szelleménél találjuk magunkat.20 Miközben a cselekmény maga tehát a hatvanas évek kádári konszolidációjának origójában, azaz 1563-ban bonyolódik, a Megáll az idő kerettörténete és elkészültének ideje, ahogy arra már a fentiekben is utaltam, épphogy nem a rendezett állapotokat, hanem a szovjet blokk három legnagyobb válságát idézi fel. Jacques Rupnik ezt nevezi kumulatív hatásnak. A nyitó jelenet az 1556-08 forradalom leve▼ 17 Vö. http://people.inf.elte.hu/hoaqabi/szamalap_beadando_weblap/tortenelem.html 18 A fiatalok itt isznak először Nyugatról hozott Coca-Colát. Dezső András - Barakonyi Szabolcs, Ahol a szar is le van szarva, https://index.hu/fortepan/2o17/1o/15/ahol_a_szar_is_le_van_szarva/ 19 Magyarország felszabadításának napja vagy a felszabadulás ünnepe a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950- től 1989-ig. Az ünnepnap április 4-re esett, mivel az akkori hivatalos álláspont szerint 1945-ben ezen a napon hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva. Vö. „A rendszerváltás hajnalán: Interjú Balogh Sándor egyetemi tanárral,1989. április 2.”, in A második világháború, szerk. Ungváry Krisztián, Nemzet és emlékezet 6 (Budapest: Osiris, 2005), 817. 20 S zilágyi Ákos, „Két szék között, a pad alatt: Vázlat a hetvenes évek konzervativizmusáról”, in A hetvenes évek kultúrája: Tanácskozás a Fiatal Művészek Klubjában 1^80. április 10-12., szerk. Veres András (Budapest: Balassi, 2002), 13-31. 78
