Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 3. szám - Csenki Nikolett: „Jó, hát akkor itt fogunk élni” (A Megáll az idő történelmi kontextusáról)
rése idején játszódik; a zárlatban, 1567 szilveszterén a házfalnak dőlve vizelő kisfalon a Dini a következő év nyarán, 1968-ban kényszerű tagja lehet a Csehszlovákiába bevonuló „baráti” szocialista haderőnek; és végül arról sem szabad elfeledkezni, hogy a film 1981-ben, a lengyel Szolidaritás21 reformmozgalom diadalának, majd a szükségállapot bevezetésének idején készült. 21 A mozgalom előzményének az 1976-os megmozdulások nyomán alakult Dolgozók Védelmi Bizottsága (KOR) tekinthető. „A mozgalom aktivistái bírósági pereken védték a munkásokat, gyűjtéseket szerveztek a bebörtönzöttek családtagjainak, felvilágosító kampányt folytatnak a munkások körében a jogaikról és a sztrájkszervezésről. Az addig egymástól elszigetelten tevékenykedő értelmiség és a gyári munkásság összefogása lehetővé tett egy addig ismeretlen jelenséget: egy több társadalmi réteget képviselő független szakszervezet létrehozását, a Szolidaritást (Solidarnosc).” Vő. Stefano B ottoni, A várva várt Nyugat. Kelet-Európa története 1^44'től napjainkig (Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2015), 185. 22 Balogh Roland - Lázár Fruzsina, Harmincöt éves minden idők egyik legjobb magyar filmje, https://mno.hu/film/harmincoteves-minden-idok-egyik-legjobb-magyar-filmje-2417297 Továbbvezető gondolatok Gothár filmjének trouvaille-a számomra abban rejlik, hogy a műben előkerülő direkt politikai értelmezés kulturális köntösbe ágyazódott. Azaz a már jelzett atmoszférateremtés sikeres mivolta annak köszönhető, hogy a Gothár-Bereményi alkotóduó nagy figyelmet fordított a hatvanas évekből való tárgyak, a különböző divat jelenségek darabjainak összegyűjtésére, és ezek kreatív újrarendezésére. Ezzel hozva létre azt a panoptikumszerű közeget, amelybe a film jelenetei integrálódnak. A Megáll az idő nem ad hoc módon rendezett, egymásra montírozott elemekből felépülő, hanem tudatos munka eredményeként létrejövő alkotás, melynek kulturális erőtere mind a mai napig jelenlévő kultuszát is biztosítani tudja.22 A rendszerváltás óta már több mint harminc év telt el, azonban a Kádárkorszak örökségével való szembenézés korántsem ért véget, számtalan munka vár még az utókorra, miközben folyamatosan jelennek meg több szempontú elemzések a ’89 előtti eseményekről. Ehhez az emlékezetmunkához kiváló alapot biztosít a Megáll az idő. Ráadásul az utóbbi évtizedekben - ahogy Pierre Nora fogalmaz - a történelem általános politizálódási folyamatának lehetünk tanúi, és ez nem csekély részben az emlékezeti diskurzusok szinte minden tudományos és művészeti megnyilvánulási formáját érintő elszaporodásának köszönhető. Korunk egyfajta kulturális muzealizáció (Hermann Lübbe) tárhelyévé lett, a globálissá váló emlékezetdiskurzusok áradásában a nyugati kultúra mohón kutat elfeledett emlékei után, s ezzel saját anamnézisének, kortörténetének kérlelhetetlen vizsgálójává változott. A felejtéstől való páni félelem, a múltra szögezett éber tekintetek fényében a jelen szereplői rossz esetben puszta felelősökké, bírákká vagy vezeklőkké válnak az ősök 79
