Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Németh Zsófia: „Szakrálplasztik-jelenségek”: Narratív lehetőségek a képiség jegyében (Jódal Kálmán: A halott dáma csókja)
tudattartalmait átruházza egy másik személyre. Fizikai értelemben a fény által egy felületre vetített képként realizálódik a definíció. A szövegbe beemelt kollektív tudattartalmak, traumák, mint a háború borzalmai, mind Szabadka tereihez kapcsolódnak. Társadalmi elutasításuk manifesztálódik a kopott dáma, a groteszk tetem testiségében. A halott, magába zárt, merev iszony képe rögzül Szabadka városának összetett szimbólumaként. A projekció mint szövegszervező értelmezhető a szereplők karakterén keresztül múlt-jelen összefüggésként is. G., a fiatal lány alakja, (...feltűnően élénk árnyalatú, de diszkréten, szalonképes punkosra nyírt, borvörösre festett haj (...) Fekete bársony cuccot viselt az anyja méregdrága, elegáns ékszereivel kombinálva.) mint a kopott dáma idealizált, fiatal mása jelenik meg. Közeli emigrációja miatt alakja szintén értelmezhető egy új, jobb haza megtestesítőjeként. Szemben a fiú, aki beőszített, zselézett hajú, Van Damme-frizurás (...) baby face maradt, amit öltözékével, frizurájával, arroganciájával durvított katonaingj ével és külsejével az előző generáció erőszakos közegének utódjaként jelenik meg. Jelleméhez társul a látomástól való rettegése, melyben elvesztette a küzdelmet a démoni alakkal szemen. A Szent Antal projekciójaként megnevezett fiú (meztelenül, két sólyommal a vállán) kettős értelmezést kínál fel. A valós világ keretrendszerében az őrült minőségével azonosíthatja az elemző, aki a szent mítoszába révülve menekül a kárhozat városából, ellenben a fikció felől Szent Antalként G.-t megszabadítva a démonoktól, oldozta fel a városban determinált sorsától. A szövegekben feltűnő meztelenség képe jellemzően nem a szexualitáshoz fűződik, inkább egy állatias, primitív ösztönlétet tükröz. A kötetben számos szöveghelyen jelenik meg a csupasz bőrű testkép egy fajta panoptikumléthez, bábalakhoz kapcsolódva, ahogy a jelen elbeszélésben is: Nem sokra már csak egy bőrbáb, egy növényi létre kárhoztatott zombi leszel. A szoborléthez szintén kapcsolható meztelenség, mint az antik szobrászat hagyománya, megkövültség képi jellegei, melyek a Szent Antal-projekciót megszemélyesítő fiút is érintik a megelevenedett szobor értelmezői keretében. Elhagyva a referenciális világ testképeit, a bizarr ábrázolás újra és újra átlépi a konvencionális testhatárokat: a komplex vizualitással kódolt identitások kapcsán felmerül Foucault utópikus testelképzelése.33 Földesi Gyöngyi elméleti írása az irodalmi narratívákon keresztül értelmezi a fenti testreprezentációt: A test utópiája ekképpen az eredeti, materiális test látszólagos megtagadásán és átszellemítésén alapul. Ilyenek az időnek ellenálló múmiák, a halotti maszkok, a sírok, hiszen ezek a testet dologszerúen szilárddá, istenszerúen örökkévalóvá teszik.34 A szoborlét 33 Michel FOUCAULT: »Le Corps utopique«, conférence radiophonique prononcée le 7 décembre 1966 sur France-Culture. = https:// www.scribd.com/doc/244046646/Foucault-Le-Corps-Utopique 34 F öldes Györgyi, Test-Szöveg-Test. Testreprezentációk és a Másik szépirodalmi alkotásokban, Kalligram, 2018, 16. 71
