Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 2. szám - Németh Zsófia: „Szakrálplasztik-jelenségek”: Narratív lehetőségek a képiség jegyében (Jódal Kálmán: A halott dáma csókja)

masina”. Ezt a gépszerűséget, mint látáscsapdát és szövegszervezőt, támasztja alá a Jódal-kötet első fejezetének címe is: /Die menschmaschine (A mehanikus gép vagy Az embergép). A későbbiekben a tetem képét azonosítja a szöveg Szabadka városával: a közéleti reklámok hazugságát vonja párhuzamba a szerző a dáma mos­­datlan testének cicomázásával. A eltorzult arc kiállítása, láttatásának kényszere pillanatba zárja a szenvedést, a kitett szubjektum torzója nem vonhatja ki magát a pillantás alól. Demonstrálja a tetem-szerűséget, mely a narratívába ágyazva erköl­­esi ítéletet képez. Ezen túl, beemelheti a szövegek értelmezésébe a vakság mint büntetés archaikus hagyományát (Oidipusz, Teiressziász). A naturalisztikus torzóval szembeni részvétlen elidegenedés az elbeszélő esetében egyfajta sorsközösséget sejtet: otthonosan közlekedik a létsíkok torz városában, „haza-szurrogátumában”. A fiú, aki akkoriban még (...) ha beszélni nem is tudott, érteni egész szolidan értett, néme­tül olvasta fel a Belgrádból kapott leveleket Z. néninek (dáma). Ez a mozzanat szim tén kiemeli a látás/projekció kérdéskörét: hiszen a fiú szemén keresztül lát maga a dáma, így újra felmerül a korábban értelmezett orális nyelv és írott nyelv közti különbség, valamint a más szemével látás, vagyis a projekció, vagy akár a camera obscura28 mint narratív minta. Az oszlás, mint a bomlás, töredékesség kifejezője, szövegszinten érvényesül: a nyelvi töredezettség jelenségében is tetten érhető, de ugyancsak azonosíthatja az olvasó Jugoszlávia széthullásának előképeként.29 A látás egy másik aspektusát jeleníti meg a G. nevű lány, aki a fiú gondolata­iban olvas. Ez a fajta tükrözés pontosabb képalkotást jelenít meg, mint a fiú és a dáma közti látásviszony: hiszen a gondolatok egyértelmű fordításban jelennek meg a szövegben (nem válik el az orális és írott nyelv, nincs nyelvi zavar, amely torzí­taná az értelmezést). A szöveg magyarázata szerint, G. kapcsolatban áll a transz­cendens világgal (avagy saját tudatalattijának ismerője), így generációs emlékeket oszthat meg a háború borzalmairól, Szabadka tereinek elhallgatott történetéről. A harmadik látásértelmezés a fiú látomása: G. beavatásként a templomba viszi, majd megcsonkítva a szakrális kompozíciót, letöri a talapzatról Szent Antal szob­rát, és a szenteltvíztartóba dobja. Ezt követően a fiú fejét is alámeríti. Ez a jelenet egyértelmű utalás a keresztelés hagyományára, mintegy beavatásszertartásként, vagy a pszichológia felől a tudatalatti mélységeként (kút szimbóluma) értelmez­hető. Az alámerítést követően pszichedelikus álomkép elevenedik meg a víztükör alatt: a tér vertikálisan kitágul, benne egy látomásos alakkal, akinek a tekintete ▼ 28 Camera obscura (sötétkamra) = lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére készült. Egy négy oldalról fénytől takart doboz, melyen a fény csupán egy kis méretű lyukon át hatol be. Ezáltal 180 fokos elforgatásban tükrözi a képet a lyukkal szemben álló dobozfalon. 29 A szerző meghatározza a cselekmény idejét az elbeszélésben: „Még azon a nyáron, 1^86-ban, egy sikertelen felvételi vizsga után felkereste (mint kiderült, utoljára) családja körében a fekvőbeteg H. nénit (...)” Tekintve, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1963-195)2) Szlovénia és Horvátország kilépésével 1991-ben szétesett, a „hazaszurrogátumként” értelmezett dáma oszlása mint jóslat működhet a szövegben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom