Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Németh Zsófia: „Szakrálplasztik-jelenségek”: Narratív lehetőségek a képiség jegyében (Jódal Kálmán: A halott dáma csókja)
A fent jelölt sajátos képiség témakörébe tartozik a kötet fejezetcímeinek jelentéstani feloldása, szövegekre gyakorolt szimbolikus jelentésmechanizmusai is. A szakrális hármas tagolás, a szépirodalmi klasszikusokból merített mottóválasz' tások (T. S. Eliot,12 Sámuel Beckett, 13 Harold Pinter14 ) és a címek pop'kulturális vonatkozásainak eklektikája képezi a kötet atmoszféráját. Az elemzett elbeszélés az első (Die Menschmaschine) fejezet második szövege. Tekintve, hogy a második fejezet La Folie, avec amour Electrosexuel elbeszélésének mottójában feltűnik a Kraftwerk15 dalszövegrészlete, (megalapozottnak találom) azonosítani az első fejezetcímet a zenekar Die Menschmaschine dalcímével. A Kraftwerk (erőmű) cinévé ' zés utal a tagok által képviselt/hozzájuk társított techno, szintipop és indusztriális zene műfajára. Jellemzően minimalizmusra törekvő zenéjükben a szintetikus, gépi hangok dominálnak (telefoncsörgés, EKG'géphang), de megjelennek a kezdetben monofonikus dallamok, a beszédszintetizátor használata, az ipari gépekkel és gyám tósorokkal kapcsolatos asszociációkat kiváltó hatások is. Koncertjeiken megjelent a gépszerű viselkedés és a technikai újításokkal folyamatosan fejlődő vetítőrend' szerek használata. A színpadi jelenlétük és a díszlet a zene stílusához illeszkedett: az előadók robotszerű kosztümjei, és a színpad ipari és technicista kompozíciói, melyek kiemelték az ember gépként való ábrázolását, mintegy harmóniát építve az ipari és humanoid létezők között. A szerző lábjegyzete16 által a tárgyalt sző' vegben „fikció lecsapódásaidként értelmezett figurák és események, a fejezetcím értelmében alátámasztják a fentebb kifejtett generációváltást, az arisztokrácia emlékét, egyben utalnak a városfejlesztések sikertelen szándékára, valamint az azóta végbement társadalmi átalakulásra. A techno és indusztriális zene monoton ütemével párhuzamosan, a visszatérő elemek - kopott dáma, öltözetek részlete' zése, nyelvi zavar - refrénszerűen ritmizálják a szöveget. Ugyanakkor a populáris kultúrából beemelt intertextuális elemek érzékelhetővé teszik azt a határozott regiszterváltást, mely érinti a nyelv, az esztétika és a történelmi változásokat, azok deficit jellegét. 12 T. S. ELIOT, Gyilkosság a székesegyházban. Ford. VAS István, Holnap Kiadó, 2006. 13 Sámuel BECKETT, Ó, azok a szép napok! In Samuel Beckett összes drámái, Ford. B art István, Európa Kiadó, 195)8. 14 Harold pintér , Holdfény. In Öt mai angol dráma, Ford, forgách András, Európa Kiadó, 15)5)5. 15 A Kraftwerk (ford, erőmű) német zenekar. Az elektronikus zene úttörőiként tartja számon őket a populáris kultúra. Az i5>7o-es évek egyik meghatározó alkotói, akik kísérleti zenéjüket a progresszív rockzenétől “ kraut-rock ”-tól eltávolodva kizárólag elektronikus hangszerekkel dolgoztak. 16 A tárgyalt elbeszélés címének lábjegyzete: „A cselekmény és a szereplők csupán a fikció lecsapódásaid Az avantgárd törekvések képdestrukciós kísérleteihez hasonlóan értelmezhe' tőek a testcsonkítások és az agresszív jelenetek, melyek szorosan kötődnek a body' art és a performance alkotói irányzataihoz. Kép és szöveg viszonyában a nyelv és a vizualitás kisajátításának (roncsolás, töredezettség) gesztusa egyaránt tetten 64
