Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Németh Zsófia: „Szakrálplasztik-jelenségek”: Narratív lehetőségek a képiség jegyében (Jódal Kálmán: A halott dáma csókja)
érhető az elbeszélésben. A body-art irányzatának központi eleme a test (az alkotás eszközeként értelmezett), funkciójából adódóan bábuszerűvé válik. Organikus alkotófelületként működtetve tárgyiasul, az átváltozás terévé válik. Emberi lényegét „levetkőzve” a test (manöken, viaszfigura, tetem) kitágítja a szerző/performer közlőképességét. A vizuális dokumentumok (Szombathy Bálint, Poetry-Language I., 1977 17 ) roncsolt felületei visszafordíthatatlan folyamatok eredményei. A Jódalszöveg nyelvi és képi destrukciója túlmutatva önmagán visszavonhatatlan lenyomatává válik a történelmi és individuális eseményeknek (holokauszt, halál, nyelvvesztés). A Hajas Tibor életművében fellelhető szövegperformance-okhoz hasonlóan kísérleti jelleggel gazdagítják a narráció lehetőségeit a destrukciós folyamatok. Hajas szakrális művészetfelfogása, az életellenes performance transz cendens minősége kapcsolódik Jódal elbeszélésének vallási szimbólumaihoz. 17 H. NAGY Péter, A betűcivilizáció szétrobbantása. Szombathy Bálint szupergutenbergi univerzuma, Ráció Kiadó, Aktuális avantgárd-sorozat 14., 2008. 18 papp Tibor, Avantgárd szemmel költészetről, irodalomról, Magyar Műhely Kiadó, 2004, 9. Ugyancsak az avantgárd jelleget hangsúlyozza a nyelvi regiszterek széles skálája (sziporkázó műveltségű dáma/vénasszony). A szöveg körbejárja a szociokulturális nyelvhasználat hagyományait: a többnyelvűségtől az angol jövevényszavak elszaporodásáig. (Z. néni félnémet is volt, így Y. néni gót betűs jelentkezésekkel, amelyeket cirill betűs fejléccel ellátott, piszkossárga „dopisnicákra” rótt, német nyelven tartotta vele a kapcsolatot.) A nyelvvesztés zavara töredezett identitásként a szöveg linearitásában is nyomon követhető. A történet előrehaladtával megfogyatkozik a nyelvi kifejezőképesség, helyébe a vizualitás, a képi nyelvhasználat lép. A nyelvi elemek, mint a jelzős szerkezetek és a leírások csökkenése töredékessége és a többnyelvűség kapcsolódik az avantgárd szabadversek hagyományához. Az orális nyelven alkotott művekben a jelentést hordozó egységek (szavak vagy bizonyos esetben mondatrészek) rendje általában nem követi - az orális nyelv grammatikája nem követeli meg - az írott-beszélt nyelv logikáját. Az üzenet átadása nem mondatokkal, nem szigorúan rendezett jelcsoportok közvetítésével, hanem bizonyos jelentéssel bíró hangok, hangegyüttesek egy adott időegységen belüli, kihagyásokkal, ismétlésekkel, ugrásokkal, toldalékokkal tűzdelt elhangzásával történik. (...) egyik-másik költői forma egyszerre két nyelv közegében épül. A hatvanas évek elejétől virágzó költői performanszok s a hetvenes évek óta általánossá vált multimédia-művek mind a három nyelv lehetőségét kihasználják, sőt a költők gyakran beépítik performanszaikba a gesztusokkal megfogalmazható jelenségeket is.18 65
