Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Veréb Arnika: A felfedés lehetetlensége (Arcképleírások Szentkuthy Miklós Szent Orpheus Breviáriumában)
nek a jelölőjévé válik. így Lucretiának, az Eszkoriál főszövegét, a Lectiót nyitó leírása, amely a száj és a haj mentén Lucretiát az egész szerelemként definiálja.16 „A szája rettentő vékony, akár csak egy lila cérnaszál, [...] s ez a met' sző fonál egy egészen mély, kagylószerűen beesett üregben lebeg; megcsókolni őt annyi, mint egy lapos pezsgőspohár kavernáját féltők teni. Nem a vastag száj érzéki, az semmi; [...] hanem ezek a lila cérnák egy homorú, halottian horpadt gödör felett. [...] a haja borzas, ezer apró karika és hosszú hullám keveréke; az egész szerelem (ha ugyan még jól emlékszem) benne van ezekben a kis karikákban és sima golf' áramlatokban.” (335-340.) A száj és a haj leírása két főbb részre bontható: először a látvány kerül leírásra. A száj a fonállal azonosul, illetve nem is a haj, hanem annak formája, szinte már mozgása válik kiemelté. Másodszor a száj az érzékiség és a csók, az érintés tapasz' talatán keresztül íródik. Az ilyen megközelítés egyszerre rejti magában a néző viszonyulását, a más test felőli megértést, illetve beletartozik a szerelem egészébe: amivel a haj áramlatai azonosulnak. A részletek kidolgozása nem feltétlenül egyenlő a puszta halmozással. A leírá' sok általában (terjedelmüktől függetlenül) a test összképénél kezdődnek, majd elsősorban az arc elemeinek (szem, száj, orr, fogak, haj) kiemelésén keresztül vázol' ják fel a néző tárgyát, a képet. A kiemelések mindig lényegiséget jelölnek, akár a korábban említett definiáló módszerrel, akár magának a kép lényegiségének a felfedésével. így a részletek elsősorban nem díszítő funkcióval bírnak, legtöbbször nem a szépséghez társuló eszköztár a leírás alapja sem. A részletgazdagság inkább a lecsupaszítás eszközévé válik, egyrészt a lényegiség feltárásának igénye miatt, másrészt a befelé, a bőrtől a csontig hatoló képi eszköztár gyakori használata okán. Ez utóbbi határátlépés is egyben: a testrészek leírásai a csontokig való lefejtettségig is juthat. Ez a felfedési kísérlet ugyan rokonítható a realista próza leírásaival, de a lényegiség fogalma eltérő: nem egy összetett személyiség minél plasztikusabb ábrázolása, a karakter felépítése a cél.17 A részletezés valójában szűkítés, elvonás, a fokalizált tárgy jeltestté redukálása a feltárás során. A Fekete reneszánsz útitárs'leírásában az elbeszélő felhívja a figyelmet a jellé alakítás kettősségére. Az eljárás nem felfedési folyamat, ahogy a szöveg a definiáló és kijelentő módjában ezt nevezni szokta, hanem konstruálás, ahol maga a leírás a konstruálás eszköze. ▼ 16 A definiatív igény gyakori, a leírások egyszerre keresik a leírt lényegiségét és ezen lényegiségen keresztül definiálnak fogalmakat, művészettörténeti stílusokat stb. 17 R onen, i. m., 277-278. 51
