Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Káli István: Macera
nek - ez volt az a pillanat, amikor ismét felötlött benne, hogy talán megérné végre igazi, becsületes polgára lenni ennek az országnak. Ez vezette rá, hogy válaszként Cerghizan rosszindulatú megítélésére elmondja, amit gondol: a két gyermekét egyedül nevelő anyaként a zsebén érezné meg, ha pusztán holmi alkalmilag elhatározott káderpolitika kedvéért egy automatizálásra szakosodott mérnök fizetése terhelné pluszban annak a vállalatnak a költségeit, ahol dolgozik, mert ennek következményeként, ha banikkal is, de kevesebb jutna nekik, márpedig, ami van, az is éppen csak, hogy elég. A főmérnöknek erre nem lehetett okos, elfogadható ellenválasza. A mindent lezárni óhajtó kijelentése nem is volt az, de mindenképpen egyértelmű volt: „Proasta dracului!”5 Mérnököcskénk elégtételére - lévén, hogy számtalanszor megtapasztalta már, mit jelent egy kívülálló számára, ha az ellentmondók elbeszélnek egymás mellett - nem is volt folytatása a parttalansággal fenyegető szóváltásnak. Attól kezdve a csend lett úrrá közöttük, mintha a sűrű, tej szerű köd, amelyben a kocsi valahol egy spontánul kialakult menetoszlop közepén lassan araszolt a megyeszékhely felé, odabent is mindent befedett volna, örök hallgatásra kárhoztatva a némán maguk elé meredő utasokat. A megérkezésüket követő elköszönés is a lehető legszárazabban, egy rövid „salufAal6 történt. Még Timofte elvtárson is látszott, hogy megviselte ez a kiszállás, mert a szokásos bőbeszédűsége ellenére is csak annyit fűzött hozzá az egyszerű üdvözléshez, hogy „tartjuk a kapcsolatot”, de azt illetően, hogy kivel, miként, és mikor kerül rá sor, semmi nem hangzott el részéről. Miután csak ketten maradtak a kocsiban, Anca úgy érezte, mérnököcskénk az, aki vigasztalásra szorul, elváláskor arcon puszilta, és igyekezett szavakkal is megnyugtatni: „Ne rezelj be, főnök! Nézek elébe annak, ami következik.” Amikor ezt mondta, még nem sejthette, mi vár rá. Másnap délelőtt ugyanis Cerghizan magához kérette az irodájába, és négyszemközt nyíltan megmondta neki, hogy a nyilvános pofázásának következményeit nem kerülheti el, részéről a lehetséges legrosszabbra számíthat. Az utcára tenni, a munkaszerződését felbontani pillanatnyilag nem tudja ugyan, mert nem akar a vállalatnak jogi bonyodalmakat, de gondja lesz rá, hogy rövid időn belül önszántából kényszerüljön beadni a felmondását. Első intézkedésként, vállalati érdekből, állandó jelleggel kihelyezi a szovátai egységhez a Viola Mihály alárendeltségébe, ahol azt a feladatot kapja, hogy ha olyan jó román, mint amilyennek tartja magát, szakemberként oldja meg egy hónap alatt a cserepesi kőkitermelés huszonöt szá▼ 5 Az ördög hülyéje! (Gyakorta használt elítélő vélemény - román) G Üdvözlet, (román) 41
