Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Tóth László: „...kacsák a háztetőkön”, avagy Víz... víz... víz
A Tőzsér emlegette Nagykeszit a június 17-i kulcsodi gátszakadás árasztotta el. T. faluja, Izsa - a június 15-i páti gátszakadás következtében - akkor már két napja víz alatt volt. Ezt megelőzően a községben már hetek óta folyt a küzdelem a belvíz (ők talajvíznek mondták), meg a töltésen (tőttísen) - azaz: a községet a Dunától elválasztó gáton - fölfakadó buzgárok ellen. Az utolsó napokban a férfilakosság már éjszaka is kint volt, s homokzsákok ezreivel igyekezett elejét venni a nagyobb bajnak. [T. 1901-ben született, mindössze hat elemit végzett anyai nagyapja így írt erről belső kényszerből - és a „jövő generáció” okulására - papírra vetett árvízi krónikájában: „ipúy márciúsba elkezdett áradni a vén Dúna vize. Es az egész húllám teret elborította egész a töltésig. Közbe volt 1-2 nap kisebb apadás, de a víz mindég a töltés oldalánál maradt, majd egész 9 hónapig ebbe a magasságba. Igaz hogy még nem volt a víz olyan magas hogy talán az emberiség arra gondolt volna ami aztán az utolsó hetekbe bekövetkezet. Vagyis május 20 tói szintén elkezdett áradni de ój róhamossan, és úgy képzelte mintha ő volna a vizek királya, mind akinek senkisem parancsol, és a legnagyobb büszkeséggel de szinte haraggal is áradt, és áradt, úgy anyira hogy má a töltésből alig volt ki 20-25 centiméter, és akkor már úgy gondoltuk, hogy már több víz nem is férne a csehszlovák és a magyar határ töltései közé.77] Június 15-én, kedden reggel T., mint rendesen, még bement Komáromba iskolába (a gimnáziumát akkor még általános műveltséget nyújtó középiskolának hívták, hogy még a neve se emlékeztessen a múlt nagy hírű és jelentős hagyományú oktatási intézményeire). Fél tíz lehetett - már nem tudni, milyen órájuk volt -, amikor az igazgatójuk3 bement az osztályukba, és bejelentette: Patnál pár perce, valamivel kilenc óra után a [„zabolátlan tajtékzó víz az ellene csinált sok évtizedes77] gátat [„könyörtelenül77] átszakította,4 ezért a környékbeli falvakban lakó diákok hazamehetnek. (A kis Duna menti falucska nevében akkor még nem díszelgett ott a mai néma há, csupán 1585 után, a település régebbi hagyományai felé való nyújtózkodásuk mozdulatával vették vissza nevükbe a patiak az archaizáló hát, s váltak pataiakká).5 Nekik - izsaiaknak és pátiaknak (négyen voltak ilyenek az osztályban, ketten innen, ketten onnan) - tíz órakor ment volna az autóbuszuk, de az akkor már nem közlekedett, ezért T. gyalog vágott neki a hat-nyolc kilométeres útnak. Amikor azonban az erről a napról és ezt követő eseményekről szóló feljegyzéseit, ▼ 3 Mivel Horváth József épp azon a nyáron váltotta Bertók Imrét, már kiverni sem lehetne T.-ből, hogy melyikük is volt... 4 Utólag visszanézve szinte hihetetlen, hogy az Új Szó, mellesleg Szlovákia Kommunista Pártjának magyar nyelvű napilapja, mely egyébként a szóban forgó napokban rendszeresen tudósított a Duna szlovákiai szakaszán folyó árvízvédelmi munkákról, illetve a Pozsony és Párkány között kialakult és napról napra változó helyzetről, június 16-i számában még egyetlen szóval sem adott hírt a páti gátszakadásról. A Szlovákiai Árvízvédelmi Bizottság aznapi jelentésében is mindössze annyi szerepelt, hogy „Pat felé a víz alámosta a gátat, s a süllyedés fölött a Duna vize befolyik a gát mögötti területekre”. Az első említése az itteni gátszakadásnak csupán a lap két nappal későbbi számában, Tóth Mihály Ezernyi hőstett a gátakon című írásának 2. oldali részében történik. 5 A falu nevének írásában mutatkozó kettősséget a község hivatalos honlapja is tükrözi, melynek főcímében a falunév Patként (maradva ennél a névformánál magam is), írásaiban, közleményeiben pedig kivétel nélkül Pat/iként szerepel. 23
