Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 12. szám - Jaime Gil de Biedma: Nem leszek újra fiatal; Visszanézni; Családi csevely; Happy ending; Külvárosok VI; Egy búcsúzásra; Ars poetica (versek – Imreh András fordításai)

Képeddel egyedül, magunkra ismerünk ebben a jóleső fáradtságban, mely, mint a fény törő könny, bepárázza az elmúlt napokat, e különös hetet.

S a rossz, amit magunknak okozunk, ahogy neked okoztunk, az elkerülhetetlen keserűség, hogy ebben az életben örökké rosszabbak vagyunk önmagunknál, tán feléleszt egy valaha tudott, de elfelejtett régi álmot.

Hogy jók legyünk és boldogok.

Mivel az álom és az emlék képesek az életnek távlatot adni, ha mégoly nagyot is, hogy nem lehet bejárni. Ha a tengernyi terv, hamvába holt kísérlet, ez a percről percre szőtt és lebontott otromba szőnyeg, e vesztes háború, az életünk, csak egyszer is méltó érzelmet izzít, érdemes tettre virrad, akkor örökre a csendestársunk leszel: barátomé, enyém. Nem veszthetünk el.

18