Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 11. szám - Bárdos József: Madách Imre: Mózes (Néhány gondolat Madách filozófiájáról)
63 egyéniség ráébred hivatására, átadja magát sorsának, megteremti ennek mitológiáját megvalósításának eszközeit, s végigjárja válságait: átgázolva, elbukva és mégis megdicsőülve végzete útján.”11 Keresztury izgalmas utószavában azt is igyekszik indokolni, miért éppen két részre szabta át az eredetileg ötfelvonásos drámát. Igaz, a mai színház nehezen viselné az ötfelvonásos szakaszlást, de azért érdemes mégis megnézni, Madách hol és miért tagolta művét. A mű indítása még igazi drámát ígér. A Fáraó előtt a könnyedén ítélkező Mózes elvakultságában még az egyiptomi főembereken is túltesz. Számára a múlt érdektelen, a jelen urának érzi magát. MÓZES: Kint állnak ismét e nép nagyjai, Óh, Pháraó, kihallgatást keresve, S kihallgatásuk biztosítva van. – Mi végre ez? – Nem tudjuk-é bajuk? Nem értjük-é hogy nékik az igazság, Mit nékünk tenni mérhetlen hiba? – S mégis biztassuk csillogó szavakkal, Igérjünk mindent, bé nem töltve semmit? –12 Az első felvonásban Mózes az abszolút jelenben él. Fiatal, gátlástalan, Áron semmiféle érve nem hat rá. A döntő változás személyiségében a felvonás végén áll be, amikor Jókhebéd felvilágosítja, hogy ő is zsidó, s hogy Áron a testvére. Elutasítással válaszol, de aztán belátja, nincs mit tennie, s válságából azzal tör ki, hogy népe cselekvő, sorsalakító fiává akar válni. Szemünk láttára ismétlődik meg az, amit Az ember tragédiája második színében láthatni. Mózes szemét felnyitja a Jókhebédtől kapott tudás, mint Ádámét a luciferi. Ennek hatására átlép az etikai stádiumba, ahol hatni akar, ahol viszont szembe kell néznie tetteinek erkölcsi következményeivel. A színváltozás után Mózes vándorként (szerepben) érkezik Áronnal, de már nem tudják megmenteni Máriát a Tiszttartótól. Erkölcsi felháborodásában megöli a Fáraó emberét. Kétségbe esik, látván, hogy a nép kész volna elárulni őt, aki érdekükben cselekedett. Távozásakor már népéért cselekedni akaró (az etikai stádiumba élő) ember: megígéri visszatér, ha a nép megérett a változásra. ▼ 11 Keresztury Dezső, Utószó = Madách Imre, Mózes, (Élő színpadra alkalmazta Keresztury Dezső), 151. 12 Madách Imre, A nagy mű árnyékában, 93-94.