Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 11. szám - Beke József: Arany János verselésének egyéni sajátosságairól
60 Fölegyenesödék, mint növény a vész után: (Csaba-trilógia III/III-31) Orozva, böcstelen tőr ejté meg a királyt: (uo. 36) ▶ Megjegyzések 1. Mindaz, ami a fenti szövegben személyes véleményemként szerepel, jogosan megkérdőjelezhető. Hiszen senkinek nincs joga belelátni a művészi alkotás legbelső ügyeibe, különösen a kész jelenségek miértjeibe. Arany művei úgy tökéletesek, nagyszerűek, ahogy vannak. Meggyőződésem: Ami eltér bennük a megszokottól, az is színarannyá vált már. Az egyéni újítások miértjét pedig nem is illő szóba hozni. Arany talán megbocsátja. 2. Mivel fenti írásomban olyan kérdéseket érintek, amelyekben elsődleges szerepe van a művek teljesen pontos írásmódú szövegének; ugyanakkor Arany János összes műveinek tökéletes pontosságú kiadása nem állhat rendelkezésre, ezért az ebből eredő esetleges pontatlanságokért a felelősséget erre a csaknem másfél évszázados mulasztásra vagyok kénytelen hárítani. 3. Föntebb említettem azt, ami Arany némely levelében is olvasható panasz: szegény a magyar nyelv a rímekben. Ezért is keresett Arany új rímeket új területekről: régi nyelv, közbeszéd, népi nyelv, nyelvjárás.
