Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 11. szám - Beke József: Arany János verselésének egyéni sajátosságairól

53

Az viszont nagyon érdekes, hogy az eposznak abban a kis részletében, amelyet átírt újabb nyelvre, kétszer fordult elő Zrínyi szövegében ez a szó, mégpedig „rosz” alakban, és Arany mindkettőt rosszra változtatta. (Arany összes műveiben kilenc „rosz” szóalak van.)

Föltételezem, hogy mielőtt Arany Zrínyi eposzának átírásához hozzáfogott, először is az egészet végigolvasta. Valószínű, hogy Zrínyi verselése, nyelvhasználata hatott is a költőre, hiszen itt a nemcsak a régies, hanem a népies „köznyelv” olyan elemeit láthatta, amelyek fölfedezhetők nemcsak a Toldi szerelme és a Buda halála nyelvezetében, hanem más műveiben is. Például Zrínyinél előfordulnak ilyen népies szóalakok: utánna; okossan; gyalázatossan. Két szó talán éppen a Szigeti veszedelem nyelvéből származhat át Arany művébe: az egyik az „állít” igének „állat” alakja, ez föntebb a Tetemre hívásban került szóba; a másik A walesi bárdok „ag” kifejezése, ami Zrínyinél is ugyanilyen egy g-s alakú.

▶

Azt gondolhatná valaki, hogy a költőt a szóvégi mássalhangzó elhagyására a sorvégi rím „kényszeríti” itt a második sor végén:

A világ egy rozzant csárda,

Rossz menedék télbe’, nyárba’;

Télbe’ fázol, nyárban ázol:

Mégis benne éjszakázol. (A világ 5)

Ha így volna, akkor a két télbe’ szóalak nem hiányos lenne! Arany esetében inkább azt mondhatjuk: a költő bizonyos helyeken ezt a népies közbeszédbeli formát is felhasználja rímalkotásra. De korántsem csupán ez az ok, tehát a rímalkotás vezeti tollát, hiszen Arany verseiben ez a szóalak: azér’ összesen 27-szer fordul elő, az ezér’ pedig 7-szer, és mind a 34 esetben ezek a sor belsejében vannak!

Sőt ennek az -ért szóvégződésnek a T nélküli alakja még rímben is előfordul:

Oh szép, mikor feledség-nyomta földbül

Kisarjad a szív, az elporhadott,

Mint rom felett a repkény ha kizöldül –

És kegyelet sír rája harmatot!

Oly szép, de ritka...! Pedig a szivér’

Nem jutalom a hitvány szolgabér. (A dajka sírja 5)

Gyakran inkább erről az okról lehet szó: éppen akkor érzi ennek a hiányjeles írásnak a szükségességét, amikor az azért szóvégi két mássalhangzója: RT után még