Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 5. szám - Varga Zoltán: Homokszellem a palackból (Cakó Ferenc homok-animációinak világa)
76 lis párdarabjaként is felfogható: míg előbbi a címadó tárgyat hozza mozgásba – és indítja vándorútnak budapesti terekből a természetbe –, addig utóbbi a legkülönfélébb szemüvegeket sorakoztatja fel a tárgymozgatásos képsorokban. Az Ókulária és A szék a háromdimenziós – valódi térbeli elemeket felhasználó – animációk sorában olyan útkeresés állomásai, amely a nyolcvanas években a gyurmához vezet, később pedig – már a rendszerváltás utáni animációkban – a bábokhoz. Cakó gyurmafilmjei és -sorozatai elsősorban komikus jellegükről emlékezetesek; csetlő-botló hősöket láthatunk az Autótortúrá ban (1982), a Zénó-szériában (1985–88), a Randevú ban (2004) vagy a Hé, S.O.S! -ben (2005), míg a mesei képzelet és a humor fonódik össze a Sebaj Tóbiás ban (1982–85) és a Töf-Töf Elefánt ban (1991–94). A gyurmafilmek között kivételesnek mutatko zó Ad astra (1982) már a filozofikus – az egyén és az egész emberiség számára egyaránt releváns, „végső” kérdéseket felvető – bábfilmek sorát előlegezi meg (Labirintus , 1999; Vízió , 2000; Arc , 2007), egyúttal közvetlen kapcsolatot kínál a képzőművészethez is. A mindössze kétperces Ad astra hőse hiába próbálna szárnyalni, lábait talapzathoz szögezik, majd szoborrá válik – ezáltal olyan különleges „szoboranimáció” is megjelenik a műben, amely az Ab ovo (1987) homokanimációjának utolsó harmadában látható különleges figuraalkotást vetíti előre. Az Ad astrá ban a szoborrá vált ember mögött kirajzolódó arctalan tömeg nem hagyja megtörténni az egyszerre szó szerinti és jelképes értelmű felemelkedést – a Labirintus , a Vízió és az Arc pedig már a masszaként áramló tömegre fókuszál, s az egymást gáncsoló vagy marcangoló emberhordák kiút- és megváltáskeresését illuzórikusnak – de legalábbis kétes sikerűnek – láttatja. Az animációs életműben az 1987-es, még a Pannóniában készült Ab ovo jelenti a fordulópontot: Cakó Ferenc ezzel a filmmel talált rá a személyétől azóta elválaszthatatlan homokanimációra; képletesen szólva, ez a mű szabadította ki a homok szellemét az alkotói kreativitás palackjából. A homokanimációk sora a rendszerváltást követően folytatódott a Hamu val (1994), s a következő téte lek már Cakó saját stúdiójában készültek: Fészek (1998), Kövek (2001), Levelek (2005), Érintés (2009), Dózsa 1514 (2014). Cakó legnagyobb elismerésben része sült filmjei tartoznak a homokanimációk közé: az Ab ovó t Cannes-ban Arany Pálma-díjjal és Annecy-ban fődíjjal tüntették ki, a Hamu Berlinben megkapta az Arany Medve-díjat.3 Hogy miért éppen a homok vált Cakó sajátos képalkotó eszközévé, az több tényezővel is magyarázható.4 Inspirációt jelentett az amerikai retusnak is ▼ 3 A két film más elismerései is említendők. Az Ab ovó t Uppsalában és Shanghaiban is kitüntették, a Hamu t pedig Kecskeméten és Huescában is díjazták. 4 Lásd bővebben Palotai János: A homok festője. Beszélgetés Cakó Ferenccel. Filmkultura.hu . http://www.filmkultura.hu/ regi/2001/articles/profiles/cako.hu.html (Utolsó letöltés: 2022.03.16.)
