Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Codău Annamária: Novellák egy sebzett világról (Kádár Erzsébet: Az utolsó őzbak)
132 Codău Annamária Novellák egy sebzett világról Kádár Erzsébet: Az utolsó őzbak Régóta nem esett olyan jól elmerülni egy írói világban, mint Kádár Erzsébet válogatott novelláiban. És nem lehet nem elképedni azon, hogy a XX. század első felében élt egy ilyen jó író (és festő), akinek a neve és életműve ma ennyire kevéssé jelenlévő az irodalmi köztudatban. Az elfelejtettség okait többen fejtegették, a leggyakoribb vélekedés, hogy az életében megjelent egyetlen kötete, a Harminc szőlőskosár (1944) a lehető legrosszabb történelmi pillanatban került publikálásra; az alkotó korai halála is megakaszthatta a kanonizációt; Vas István egy immanens irodalmi érvként a novella műfajának a regényhez képest általánosságban véve kevésbé emlékezetes jellegét is firtatja.1 Másrészt iroda lomszociológiához-társadalomtörténethez kapcsolódó érveket is találunk, pl. Szegedy-Maszák Mihály három XX. századi írónő – köztük Kádár Erzsébet – pályáját áttekintő Felejtés és kisajátítás az irodalomban című tanulmányában 2 felveti, hogy az ideológiai, eszmei kisajátíthatóság vagy annak lehetetlensége befolyásolja az irodalmi emlékezetet; valamiképp ezzel érintőlegesen pedig Péntek Orsolya Életmű néhány novellából című, jelen kiadáshoz írt utószója sze rint, mely a korabeli nőírók általános sorsára is utal, Kádár művészete „valamiféle érdekesség maradt a kádári Magyarországon, egy egzotikus osztályidegen, egy úrinő által hátrahagyott ínyencség a hivatalos irodalom peremvidékén. Voltaképp máig az.” (303–304.) Ezúttal nem kívánom a miérteket boncolgatni, csak vázolni, hogy nem a semmiből került most elénk ez a prózaanyag. Voltak kísérletek Kádár Erzsébet művészetének újrafelfedeztetésére, ennek főbb stációi a Kegyetlenség című posztumusz novellaválogatás (1966), majd a kritikáit és publicisztikáit összegyűjtő Ritka madár (1993), amelyhez előszóként Vas István 1948-as kritikája került. A Borgos Anna–Szilágyi Judit szerzőpáros Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban (2011) című munkájában egy egész fejezet Kádár Erzsébetről szól, akinek unokaöccse, a műfordító, kritikus, szerkesztő Vajda Miklós is igyekezett ismertté tenni nagynénje munkásságát és életútját.3 Legutóbb az irodalom- és festészetkedvelő közönség az Egy írónő ▼ 1 Vas István: Kádár Erzsébet . In Kádár Erzsébet: Ritka madár . Válogatta, sajtó alá rendezte Kenedi János, Ars Scribendi sorozat, Nyilvánosság Klub–Századvég, Budapest, 1993, 5–10. 2 Szegedy-Maszák Mihály: Felejtés és kisajátítás az irodalomban. Alföld 2013/3, 35–55. 3 Lásd pl. Vajda Miklós: Háttér egy írónő portréjához. Kádár Erzsébet (1901–1946). Jelenkor 2015/12, 1336–1348.
