Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Sinkovicz László: A tengert járni (Deczki Sarolta: Tar Sándor)
142 ami Deczki Sarolta Tar Sándor 2 című monográfiájával látszik révbe érni. A kötetet a sűrűsége, átfogóképessége, a minősége (mint szöveg és mint fizikai tárgy is) minden bizonnyal a recepció alappillérévé, belátható ideig bizonyosan fő hivatkozási pontjává teszik, már csak azért is, mert ez idáig ez az egyetlen összefoglaló jellegű munka, amely a szerző teljes életművét felöleli. Az, hogy Tar Sándorról éppen Deczki Sarolta írt monográfiát, valószínűleg keveseket lep meg. „Iparági pletykákban” régóta lehetett hallani erről (sok más szerzői név mellett), de a szerző rendszeresen publikál a debreceni íróról, és minden bizonnyal a téma és az életmű egyik legfelkészültebb ismerője.3 Korábban közölt írásainak egy része ebben a kötetben is helyet kapott, szerencsére jól szerkesztve, organikusan épülve egybe az újabbakkal, nem keltve összeférceltség, kollázsszerűség látszatát. A kötet alaposan és jól egyensúlyozva nyújt képet az író pályájáról, életéről, szövegeiről és ezek értelmezési lehetőségeiről, nem kikerülve az olyan megosztó témákat sem, mint az ügynökmúlt, vagy a Tar-olvasás egyik legnehezebb, legtrükkösebb feladata, a metonimikus és/vagy metaforikus értelmezés lehetősége. Az első fejezetek rögtön az életrajzi áttekintéssel és a III/III-as tevékenység tárgyalásával nyitnak. Erős felütés, és azzal, hogy Deczki ezt teszi meg nyitánynak, rögtön jelzi, hogy határozottan beleáll, nem lábujjhegyen járja körül. A téma ugyan érzékeny, de könnyen el is laposodhatna, hiszen Tar ügynökmúltja alaposan feldolgozott, nyilvánosságra kerülése után hosszas viták folytak róla az Élet és Irodalomban, és azóta is több tanulmány született róla. A szerző azonban invenciózusan nyúl a témához. Az ügynökmúltat (társadalmi és történelmi közegével együtt) ugyanis nem csupán életrajzi faktumként, hanem paratextusként is kezeli: azt is megvizsgálja, hogy a biografikus tények hogyan jelennek meg tematikusan, vagy akár figurálisan is a szövegekben. „Az életrajz azonban az ügynökügy gyel együtt sem ad kizárólagos kulcsot az életmű megértéséhez, csupán árnyalja, adalékokat szolgáltat hozzá. A szerzőre vonatkozó információk nem lefedik, hanem termékenyen kiegészítik vagy inspirálják az elemzést.”4 Ennek egyik példája a monográfiában is többször emlegetett Felix Dzserzsinszkij-arckép, amelyre Tar is utal a Keresztury-interjúban5 beszervezésének egyik „díszleteként”, de többször előkerül a művekben is, a Szürke galamb ban vagy az Indul a nap ban, ahogy erre Deczki Sarolta rámutat. A témát nemcsak az életművön belül, de irodalmi kon ▼ 2 Deczki Sarolta , Tar Sándor , Osiris, Budapest, 2022. 3 Ezenfelül a fentebb említett valóság-problematika témakörben is Deczki Sarolta és Káli Anita nevéhez fűződik a Helikon folyóirat tematikus száma, Realizmusok címmel is. Vö.: Helikon 32, 2. sz. (2021). 4 Deczki, Tar Sándor , 14. 5 Keresztury Tibor, „Ebből nem lehet kijönni: Tar Sándor író”, hozzáférés: 2023. 03. 16., https://magyarnarancs.hu/belpol/ ebbol_nem_lehet_kijonni_tar_sandor_iro-63731
