Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
112 melyet beiktatunk minden ker. egyház jegyzőkönyvébe, hadd legyen az időtlen időkig a kecskeméti drága hívek evangéliuma.”85 A fogadást tartalmazó határozati javaslatot Hetessy Kálmán olvasta fel. Előtte hosszú beszédet mondott, melyben elvesztett országrészenként emelte ki a magyar történelem fontos eseményeit, szereplőit. A határozati javaslatban a helyi keresztény egyházak közösen tiltakoztak a békeszerződés igazságtalanságai miatt, a területi egység szétdarabolása ellen, és a jövőbeni feladatokat is megfogalmazták. A gyászidőszak letelte után a munkára, a tanulásra és az imádságra helyezték a hangsúlyt, cselekvésre, hitre és többletteljesítményre biztatták az embereket. A kommunista diktatúra bukását követően az egyházak közös fogadalmába a helyi izraelita egyházközséget nem vonták be, csak a keresztyén egyházak vettek benne részt, ekkoriban Kecskeméten is felerősödött az antiszemitizmus. Az 1919. szeptember 22-i egyháztanácsülésen tárgyalták meg azt a kérvényt, amely több egyháztag aláírásával érkezett. Ebben arra kérték az egyháztanácsot, hogy „kövessen el mindent, hogy elsősorban Róthfeld Ignácz temetkezési vállalkozó az általa bérelt bolthelyiségből mielőbb kilakoltassék, azután pedig az összes nem keresztyén kereskedőkkel a bérleti viszony mielőbb megszakíttassék s az általuk bírt bérletekből elmozdíttassanak”. Az egyháztanács megállapította, hogy nem áll módjában a törvényesen megkötött bérleti szerződések megszüntetése.86 Állami utasításra a kommunista diktatúrában részt vállaló tanítók adatait is összegyűjtötték, a pályázóktól igazolást kértek a tevékenységükre vonatkozóan, és az alkalmazhatóságuk ettől függött.87 1920 őszén a fokozódó drágaság és a tél közeledése miatt az egyház és a gimnázium munkatársai, de még a lelkészek is százszázalékos béremelést kértek az egyháztanácstól a rendkívül rossz szociális helyzetük miatt. Például Nyíri Miklós harangozó a következő indokokkal kérte az emelést: „azon végtelen nyomor között amelyben élünk nagyszámú családomat fenntartani képtelen vagyok. Kevés fizetésem és járulékaim még a legszükségesebb kiadásaim fedezésére sem elegendők, s a tél közeledtével szükséges gabona mennyiség beszerzése, valamint a magam és a családom ruházati szükségletének a fedezésére jelen körülményeim között még gondolni sem tudok.”88 Ezzel egy időben a neves kecskeméti szőlő- és gyümölcs nemesítő, Hankovszky Zsigmond presbiter százezer koronás alapítványt hozott ▼ 85 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1920. január 20-i ülés. 86 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1919. szeptember 22-i ülés. 87 KREL III/I. Kecskeméti Református Egyházközség iratai 1919–1925. 16. doboz. 88 Uo.
