Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Kecskeméti reformátusok a forradalmak idején (1918–1922) (Szabadkőművesek a város- és egyházvezetésben)
113 létre az egyház keretein belül az erkölcsi pusztulás megállítására „a vallásos érzés és erkölcsi kötelesség fokozottabb felébresztésére”.89 Szabadkőművesek az egyházközségben A Horthy-korszak egyik első intézkedésével, 1920 májusában betiltotta a szabadkőműves páholyok működését. 1918 őszén Károlyi kormányában négy miniszter, – és a támogatói között is számos – szabadkőműves volt, így 1918 októberétől megnőtt a befolyásuk. A mintegy 7500 főre tehető hazai szabadkőművességben a többség a konzervatív irányzathoz tartozott, de ekkor a radikális, egyházellenes, a kommunizmus felé orientálódó, kisebbségben lévő tagok kerültek politikai pozíciókba, így később az egész mozgalom bűnbakká vált a háborús vereségért, az összeomlásért, a forradalmak káoszáért, Trianonért.90 Ez az ellenérzés Kecskeméten, főleg a helyi református egyházban is komoly feszültséget váltott ki. 1920. augusztus 11-én a presbiteri ülésen arról tárgyaltak, hogy az egyház vezető tisztségviselői közül többen is tagjai voltak a helyi szabadkőműves páholynak, amiért egyre több támadás érte őket és az egyházat is: dr. Burdács Rezső főgondnok, királyi táblabíró, dr. Joó Gyula, a jogakadémia korábbi és dr. Kovács Andor, az akkori dékánja, valamint dr. Garzó Béla, a főgimnázium igazgatója. Mindkét lelkész az egyház békéje érdekében elengedhetetlennek tartotta és ajánlotta egy vizsgálóbizottság felállítását, mely szigorú és pártatlan vizsgálat keretében megállapítja, hogy a fent nevezettek „mennyiben követtek el haza, nemzet, vallás és erkölcs ellenes cselekedeteket”. Muraközy Gyula megjegyezte, hogy azért van leginkább szükség a vizsgálóbizottság felállítására, mert „a folytonos vádaskodás aláássa egyházunkat”. Kiss Zsigmond esperes is részt vett az ülésen, és kijelentette, hogy „ezen vádaskodással éket akarnak verni a presbitérium és az egyház vezetősége közé”. Sándor István presbiterként részt vett az ülésen, és elmondta, hogy ő is tagja volt a szabadkőműves páholynak, amiért őt is támadások érik, ezért kérte, hogy rá is terjesszék ki a vizsgálatot, de ezt végül elvetették. Az egyháztanács a tagjai közül összeállította a bizottságot, elnöke dr. Hetessy Kálmán lelkipásztor lett, tagjai Muraközy Gyula, Héjjas István, dr. Horváth Mihály, dr. Kiss Kálmán, dr. Kiss János, Németh László, ifj. Szappanos Elek és Kiss Ferenc egyháztanácsosok. ▼ 89 Uo. 90 Hatos Pál: „Magyar szabadkőműves imádattal csak a magyarok Istenének tartozik.” Szabadkőművesek és az őszirózsás forradalom, Rubicon , 2020/10, 71.
