Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 7-8. szám - Sümegi György: Nagy István 1923-as kiállításának sajtója
20 újságíróként4 teremtett egzisztenciát. 5 Az Uj Idők írói köréhez 6 tartozott, 7 novel lái nagy része ebben a hetilapban jelent meg.8 A Kantate című regényével a Justh Zsigmonddal kezdődő magyar művészregények9 sorozatába kapcsolódik. A cselek mény a magyar Bayreuth = Pécs helyszínén játszódik, ahol épül a dóm, „már festik a freskókat Lotz meg Székely Bertalan”. Az építtető Dulánszky püspök „odacsődíti a külföldi festőket, építészeket, muzsikusokat.”10 A mester című regénye Dömötör János szobrászról szól, aki „az aranyérem és a párizsi Grand Prix tulajdonosa, negyvenhét éves. [...] Erdélyben, Gyergyószentmiklóson született. Pest: kőfaragó szobrásznövendék, [...] európai hírű szobrász lett.” A gyújtogató ban Gundy Miklóst, a szünidőiben rá nagy hatást gyakorló sásdi plébánost mintázta meg, aki azt vallotta, hogy „aki a tudománnyal, divattal, művészettel és új eszmékkel játszik, az olyan, mint a gyújtogató”. Gundy „a plébánia öreg templomát [...] restauráltatja, és feldíszíti a művészetek eszközeivel”. Ezért „a festés, díszítés, szobrászmunka és aranyozás megkomponálására egy derék templomfestőt fogadott, világot járt embert, művészt, a székely Paál László honfitársát, Nagy István nevűt”. Ez a templomfestő „az egész kolónia vezére, valamennyiük között [...] a legérdekesebb és legbámultabb jövevény. A művész.” A művészkolónia vezére egész csapattal – aranyozó, szobrász, asztalos, orgonaépítő – dolgozott. Surányi fölteszi a kérdését: „Hogyan lett Nagy Istvánból templomfestő?” A kérdésére megfogalmazott válaszában nem nehéz fölismernünk a valóságos Nagy István élettényeit. „Nagy István Csík megyéből származott, az apjának néhány holdas földecskéje volt”, s a fiából „papot vagy tanítót akart nevelni”. Az apa „megfázott [...], és két hét múlva elvitte a tüdőgyulladás”. Emiatt „sohasem tudta meg, hogy Pesten nem tanítónak készült a fia, hanem piktornak”. Azután „Pista festőművész [...] tarisznyával a vállán, ▼ 4 Surányi Miklós – A mester szerzője . Uj Idők, 1921. január 1. 5 1900-tól a Holló Lajos főszerkesztette Magyarországba írt, 1924-től a Nemzeti Ujság munkatársa, majd évekig szerkesztette a Budapesti Hirlapot. 6 Pl. tagja volt az Uj Idők 30 000 koronás regénypályázata bírálóbizottságának: elnök: Herczeg Ferenc, tagok: Csathó Kálmán, Lyka Károly, Surányi Miklós, Wolfner József. Uj Idők, 1920. december 15. 7 Hirdették, népszerűsítették és ismertették a könyveit. Pl. Kantate. Surányi Miklós új regénye . Singer és Wolfner kiadása. Uj Idők, 1919. 1. sz., A szerkesztő üzenetei . Uj Idők, 1919. november 23., Uj Idők 1920. 40., 61., 98., 245., Surányi Miklós: A szent hegy. Uj Idők, 1920. szeptember 1., Surányi Miklós: C-moll szimfónia (Székfoglaló a Petőfi Társaságban, 1920. okt. 10.). Uj Idők, 1920. november 1., A Mikszáth-Almanach megjelent [benne Surányi írása is]. Uj Idők, 1921. december 1., Surányi új regénye: Domoszlay László. Uj Idők, 1920. december 15., f. gy.: Domoszlay László: Surányi Miklós új regénye . Uj Idők, 1921. február 15., Arcképek – Surányi Miklós. Uj Idők, 1922. február 12. 8 Az Uj Időkben megjelent műveiből: A telefon . 1919. május 16., A gyújtogató I. 1919. november 23 ., A gyújtogató II. 1919. de cember 7., A Mester című regényét folytatásokban közli 1921. január 1-től, Zádory gyűjteményes kiállítása . 1921. január 15., Pécs . 1921. szeptember 1., A mannafa . 1921. november 15., Flaubert . 1921 karácsony. Levél korunk asszonyához . 1922. január 1., A modern szépségideál. 1922. január 15., Akik nem ismerik a szerelmet . 1922. február 19., A nagyvilági nő . 1922. április 23., Akik ismerik a szerelmet . 1922. június 11., Az asszony és a könyvek . 1922. július 2., Magyarok Rómában . 1922. augusztus 20., Tisztaság hajléka . 1922. december 24., A mindenható asszony , regény folytatásokban, az 1923-as évfolyamban, A gyöngynyakék . 1923. július 22., Ahova a pénz beteszi a lábát. 1923. augusztus 19. 9 A magyar művészregényeknek máig nincs monografikus földolgozása. 10 A regényről szóló recenzió szerzője talán Lyka Károly: Kantate. Surányi Miklós új regénye . Uj Idők, 1919. 1. sz.
