Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Gönczi Gergő: Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban
48 A határozat értelmében Szabadszállás bírái elküldték a kitiltásról szóló levelet június 13-án Kunszentmiklósra Bankós Károlynak, akinek házában már ott tartózkodott június 11-től a választásra érkező Petőfi Sándor és neje, Szendrey Júlia. A költő a választás utáni nyilatkozatában nyilvánosságra hozta a levél kitiltásról szóló lényeges részét: „Ezen fenyegető veszélyt a fanaticus izgató Petőfinek követünkkül magát feltolni akaró erélytelensége okozá, kinek nálunk is voltak ugyan néhány követői, kik elámittatva lévén, nem tudták, hogy milly viperafajt akartak keblökbe rejteni; de hála a nemzetek nemtőjének, ezen polgárok felvilágosodva átlátták, sőt elismerni készek, balvéleményeikből köny nyen lehető végveszélyét kedves nemzetünknek. Petőfi egy polgártársunk azon kérdésére, hogy mikor leend már béke honunkban, azt felelé, hogy sohasem, míg ezen ország vissza nem száll azokra, kiké volt, t. i. a tótokra; ebből átláthatni, hogy milly veszélyes lenne illy alacsony jellemű egyént több jeles hazafiak mellőztével személyünk országos képviselőjéül küldeni követnek, kiről fölteszi már minden polgár, hogy bennünket kész lenne eladni a legcsekélyebb árért. Illyetén állásában a dolgoknak, ma nálunk közgyűlés tartatván, elhatároztatott, hogy tisztelt polgártársunk által tudtára adni kívánjuk Petőfinek, hogyha személyes bátorsága és élete kedves, igen jól tenné, ha a jövő nemzeti gyűlésre menő követ választására a jövő csütörtökön köztünk meg nem jelenik, mert a nép ingerült, s nem állhatunk jót, méltó haragja felgerjedésiben lehető dühéért.” 25 A levél már a választási törvény megsértésén is túllépett, az utolsó sorokból ugyanis egyértelműen látszik, hogy Petőfit nyíltan és halálosan megfenyegették, hiszen közölték vele, a felbőszített lakosok az életére törnek, ha megjelenik a június 15-re kiírt választáson. A levél azt is bizonyítja, hogy Szabadszálláson Nagy Károly hívei a költő rágalmazásával tudatosan hergelték a lakosságot, és valóságos lincshangulatot teremtettek a városban. Ez azért alakulhatott ki, mert az egész Kiskun Kerületben egy átfogó, irányított és jól szervezett rágalomhadjárat folyt Petőfi ellen, amely mögött Nagy Károlyt támogató helyi tanácsnokok álltak. Ezt Petőfi sajtóban megjelent nyilatkozata is igazolja, hiszen június 12-én a kunszentmiklósi városháza előtt ugyan tanácsi engedéllyel beszédet tarthatott a választóknak, de Virágh Dénes főbíró, aki minden aljasságot terjesztett és hagyott is terjeszteni róla, megtiltotta neki, hogy tisztázza magát a rágalmak alól.26 A költő a hangulat csillapítása érdekében nem is tért ki az őt ért személyes támadásokra, és végül gyűlöletkeltés nélkül nyerte meg magának az egybegyűlteket. Egy másik kunszentmiklósi tisztviselő, Kerek József másodjegyző szabadságharc utáni védőiratában azt vallotta, hogy le akarta fogatni Petőfit még a szónoklata előtt, de ▼ 25 Marczius Tizenötödike , 1848/82. szám (1848. június 19.); Pesti Hírlap , 1848/87. szám (1848. június 21.) 26 Marczius Tizenötödike , 1848/82. szám (1848. június 19.); Pesti Hírlap , 1848/87. szám (1848. június 21.)
