Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Gönczi Gergő: Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban
49 végül nem akart rendbontást,27 mivel egyesek bicskákkal a kézben védték a költőt beszéde alatt. A kunszentmiklósi feszült helyzet és a szabadszállásiak kitiltó levele ellenére Petőfi nem hátrált meg, és június 14-én nejével átutazott Szabadszállásra. A Ziger családnál szálltak meg, akik már akkor figyelmeztették a költőt, hogy lázítják ellene a népet, és ha kedves az életük, hagyják el Szabadszállást, de végül Szendrey Júlia meggyőzte a maradásról.28 Petőfi így érkezésük után egyenesen a városhá zára ment, ahol közölte a meglepett tisztviselőkkel, hogy a fenyegetések ellenére indulni fog másnap a választáson. Péter Ambrus szabadszállási főjegyző ígéretet tett neki, hogy a választás napján beszédet tarthat a városháza előtt, csak várja be őt, mivel a nemzetőrség vezetőjeként biztosíthatja személye biztonságát.29 De hiába köttetett meg az egyezség, Nagy Sámuel főesperes még aznap megnyitotta a borospincéit, és egész éjjel itatta a népet. Június 15-én, a választás napjának reggelén Petőfi az alku szerint megjelent a városházánál, de a felhergelt, részeg tömeg majdnem meglincselte, így bemenekítették az épületbe. Ott Fóris Gergely szabadszállási főbíró, Szeles László választókerületi elnök és az időközben érkező Nagy Sámuel is azt tanácsolták neki, hogy hagyja el a várost, mert nem kezeskednek az életéért.30 Petőfi belátta, itt már nem tehet semmit: részeg gyűlölködők ordítozása közepette fegyveres nemzetőrök kísérték el a szállásáig, ahol nejével egy város által biztosított kocsira szálltak, és a bügei mellékúton visszautaztak Kunszentmiklósra. Természetesen a szabadszállásiak nem Petőfi Sándor testi épsége miatti aggodalomtól vezérelve döntöttek úgy, hogy kerülő úton távolítják el a városból. A szabadszállási tanács célja valójában az volt, hogy Petőfi ne találkozhasson híveivel az országúton, ne térhessen vissza velük Szabadszállásra, és hogy a támogatói ne tudják jelölni országgyűlési követnek a választói gyűlésen. Erre a költő már utazás közben rájött: „mikor már jó messze haladtunk, véletlenül az országút felé pillantottam, s láttam nagy távolban az én zászlómmal a szentmiklósi és laczházi kocsikat, mellyek mind az én embereimet vitték. Ekkor világosodtam föl... igy játszottak ki, hogy embereimmel ne találkozzam. Irtóztató dühhel értem haza.” 31 A szabadszállási tanács Petőfi eltávolítása mellett sikeresen meggátolta azt is, hogy hívei közül bárki is megjelenhessen a szavazáson, még a helyi, felfegyverzett nemzetőrséget ▼ 27 Kerek József a védőiratában azt is vallotta, hogy Petőfi népgyűlése után maga is mondott egy Petőfi-ellenes beszédet a kunszentmiklósi polgároknak, majd elszavalta a Honfi Szózat verset. Balogh 2012. 77–78. 28 Szendrey Júlia bátran így érvelt férjének: „...ha agyon akarnak bennünket verni, jól van, verjenek agyon, hanem azt ne mondhassa senki, hogy te hátráltál.” Marczius Tizenötödike, 1848/82. szám (1848. június 19.); Pesti Hírlap , 1848/87. szám (1848. június 21.) 29 Tóth 1994. 111. 30 Marczius Tizenötödike , 1848/82. szám (1848. június 19.); Pesti Hírlap , 1848/87. szám (1848. június 21.) 31 Marczius Tizenötödike , 1848/82. szám (1848. június 19.); Pesti Hírlap , 1848/87. szám (1848. június 21.)
