Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Gönczi Gergő: Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban
41 Gönczi Gergő Petőfi Sándor és az 1848. évi szabadszállási választási botrány iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban Petőfi Sándor a mai napig az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseként és a Nemzeti dal népvezér költőjeként él leginkább a köztudatban. Sokan ismerik vándorszínészként, katonaként, műfordítóként és lapszerkesztőként is. Viszont kevésbé közismert, hogy 1848-ban politikusi babérokra is tört: a Kiskun Kerület országgyűlési követe kívánt lenni. Az 1848. évi országgyűlési választás volt Magyarország történetében az első polgári, népképviseleti választás, amely utat nyitott eddig háttérbe szorult társadalmi csoportok nagyobb politikai szerepvállalásának. Szabályairól a híres áprilisi törvények V. törvénycikke rendelkezett. Nem vették el a választójogot a megyékben és szabad kerületekben eddig is szavazati joggal bíróktól (1848. évi V. tc. 1. §), de mellettük minden 20. életévét betöltött, atyai, gyámi vagy gazdasági hatalom alatt nem álló, büntetlen előéletű magyar férfi valláskülönbség nélkül szintén választópolgár lett, ha bizonyos feltételeknek megfelelt. A törvény választójogot biztosított például annak, aki 300 ezüst forint értékű házat, földet, vagy negyed jobbágytelket, vagy azzal egyenértékű birtokot bírt; műhellyel bíró gyáros, telephellyel bíró kereskedő, vagy legalább egy segéddel folytonosan dolgozó mesterember volt; éves jövedelme 100 ezüst forintra rúgott; jövedelemtől függetlenül értelmiségi munkát végzett; városi polgár volt, ha más kitételeknek nem is felelt meg (1848. évi V. tc. 2. §). Noha a választójogot jelentősen kiszélesítették a társadalom férfi tagjai között, a nők továbbra sem szavazhattak. A törvény a választójog mellett a jelöltség feltételeit is meghatározta: választható minden 24. életévét betöltött, magyarul tudó választópolgár (1848. évi V. tc. 3. §). Az akkor 25. életévében járó Petőfi Sándor teljes egészében megfelelt a törvényszabta feltételeknek. Szabadszálláson, 1848. június 15-én az országgyűlési választás mégsem zajlott le igazságosan és demokratikusan, ugyanis a költő választási jelölését politikai ellenfelei aljas eszközökkel megakadályozták. Ennek kézzelfogható írásos bizonyítékait őrzi a Bács-Kiskun Megyei Levéltár Petőfi választási kiáltványának korabeli nyomtatványával és egy eredeti levelével együtt. Az iratok és a botrány bemutatása előtt azonban célszerű összefoglalni az okokat, amelyek a költőt az országgyűlési követség felé sodorták, és hogy milyenek voltak a politikai erőviszonyok a jászkun térségben. 1848. március 15-e után Petőfi Sándorra országosan, de főként Pesten a forradalom ünnepelt hőseként tekintettek. Népszerűségét azonban már március végén
