Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Varga Imre: Tóth László: Hagyomány és identitás
108 Igen! Még azokban a helyzetekben is, amikor az embert bűn nélkül vádolják, s ártatlanul büntetik? Habár Tóth László könyvét olvasva az alaposságáról győzött meg, mégis maradtak hiányérzeteim. A rendszerváltozás idejétől talán nyíltabban lehet(ne) beszélni a csehszlovák kommunista párttagság problémáiról. Milyen célja volt Csehszlovákiában egy magyarnak a párttagsággal? Hát egy kisebbségi magyar költőnek, írónak? S hogy a konszolidációnak nevezett sztálinista átrendeződésben hogyan érezték magukat a magyar párttag írók, arról kevés adat szól. Tőzsér Árpádtól ismerem, amit e témában közölt, de mások makacsul hallgatnak róla. A másik ugyancsak elhallgatott téma az ügynökök, besúgók kérdése. 2005 március 19-én az MTI hírei közt olvasható: A magyar írók közül az StB (Állambiztonság) ügynöke volt Gál Sándor költő, prózaíró, a Magyar Anyanyelvi Konferencia alelnöke, és az évtizede Magyarországon élő Balla Kálmán költő, a rendszerváltás után elsőként megjelent szlovákiai magyar lap, az azóta megszűnt Nap egykori főszerkesztője, továbbá Cúth János, az időközben Kanadába kivándorolt prózaíró. (Most itt az ügynök-politikusokról, -újságírókról ne essen szó!) Nem tudok róla, hogy azóta a beszervezettek valamelyike megírta volna történetét, s arról sem, hogy a témát valaki feldolgozta volna. Talán az sem lenne hiábavaló, hogy a jelentéseikből összeállítson valaki egy kötetre valót. Mert már ez is történelem. (Magyar Napló Kiadó, 2022)
