Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám - Kovács Balázs: Egyházi irodalom a szörfdeszkán és a vízaknán át a hívekig (Keresztyén kötetek csempészése Erdélybe a ceauşescui diktatúra időszakában Balogh Barnabás közreműködése nyomán)
47 a hatóságok az összes utat ellenőrizték, és sokszor tartottak a városok bejáratánál ellenőrzéseket. Az erőszakszervezetek figyelmét ebben az esetben is egy hozzátartozó gyermek jelenléte terelte el. Általában a helyszínek Nagyvárad 10-20 kilométeres körzetében voltak, és célszerű volt a napszak későbbi időszakában megejteni az „átvételt”.69 A szemeteszsákokban elrejtett könyveket ezután Baloghék vitték a megbízható lelkésztársaknak és ismerősöknek az ország különböző részeire.70 Így nem zetiségtől függetlenül mindenkinek jutott „lelki adomány”. A holland és a német protestánsok megjelölték a Bibliákat egy-egy betűvel, amikor éppen magyaroknak, románoknak vagy ukránoknak vitték ezeket. Balogh emlékei szerint több Bibliában és kötetben is fellelhető volt az utolsó lapon egy „H” betű, utalva a magyarokra, de többször fogott a kezében olyan kiadványt is, amiben az „R” betű volt olvasható.71 A Bibliákra nagy szükség volt a nyolcvanas években Erdélyben élő hívő társadalomnak, mivel 1984-ben 20.000 darab Szentírást zúztak be a román vezetőség parancsára.72 A Lutheránus Világszövetség és a román kormányzat még korábban megegyeztek előbbi nagyszámú adományáról, viszont a későbbi utasítás ezt felülírta. A teljes állományt elkobozták, és nagy erejű présgéppel bezúzták. A felháborodás akkor realizálódott, amikor a WC-papírokon megjelentek a Biblia sorai, és többen felismerték azt.73 Ilyen és ehhez hasonló egyházellenes intézkedések tették szükségessé a hitéleti könyvek csempészését a ceaușescui diktatúra időszakában. A csempészett irodalom műfaji jellemzői A hollandiai és a német összeköttetések révén évente két-három alkalommal – a csempészés jellegétől függően – 50-100 darab kötet került az erdélyi hívekhez.74 Nagyvárad környékén döntő részben a Balogh és a Visky család vett részt a behozott irodalom szórásában. Mivel mindannyian szoros kapcsolatban álltak az egyházzal, ezért tudták, hogy milyen vallási vagy teológiai irodalomra volt szüksége az egyházközségeknek és az „akcióba” bevont lakosságnak. Műfajukat tekintve a kötetek széles skálát mutatnak, viszont témájuk többségében a protestáns (leginkább ▼ 69 Kovács (2022b), 5. 70 MTVA Archívum ID: 14355, Arend Rohaand-interjú. 32’01”. 71 Kovács (2022b), 2. 72 András Károly (1987): A magyar–román vita. Nemzetiségi kérdés a Budapest–Bukarest–Bécs háromszögben. In: Új Látóhatár 38, 2. 180. 73 András (1987), 180. 74 Kovács (2022b), 6.
