Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2023 / 2. szám - Kovács Balázs: Egyházi irodalom a szörfdeszkán és a vízaknán át a hívekig (Keresztyén kötetek csempészése Erdélybe a ceauşescui diktatúra időszakában Balogh Barnabás közreműködése nyomán)

46 rögzítették a könyveket.62 A nyugati protestánsok leleményességét mutatta, hogy személyautójukat gázüzemű típusúnak jelentették be a határon, így a tartozékként szállított gázpalackban rejtve maradt a csempészett irodalom. A 80 cm magas, 6 m3 -es palacktípust akár több tucatnyi kötettel is meg lehetett „tölteni”. 63 A mód ­szerek közé tartozott még a Nyugat-Európában elhunyt személyek Romániába való szállításakor a koporsóba rejtett kötetcsempészés is, mivel az abba való betekintésre a román határellenőrző hatóságoknak nem volt joga. Ezen kirívó és nagy leleményességet mutató esetek mellett a legegyszerűbb eszközökkel vitték át a könyveket. Ilyen volt például tejesdobozban elrejtve, vagy szimplán a hátizsák mélyén elbújtatva átcsempészni a könyveket.64 A módozatok összességében rend ­kívüli képzelőerőt és elhivatottságot bizonyítottak. A határon sikeresen átcsempészett „lelki segélyt” az előre megbeszélt helyen adták át a kapcsolattartók. Ebben két eltérő esetet lehet megemlíteni. Az egyik során a külföldi szállítók a letisztázott helyre vitték a csomagot, ahol személyesen adták át Baloghéknak vagy a többi erdélyi „elosztónak”.65 Az ebben az időben Biharvajdán élő lelkész háza egyfajta átvételi pontként működött a nyolcvanas években. Kockázatos volt Baloghék portája előtt az idegen autó parkoltatása, majd az abból való kirakodás. Ebből kifolyólag a nyolcvanas években kiszélesítették a kapubejárót, ami pont a vízakna fölött haladt el. Az így beparkolni képes szállít­mányozók egyből a vízaknába pakolták a köteteket, ami már kevésbé volt feltűnő. Más szempontból is hasznosnak bizonyult ez a módszer, hiszen a Baloghéknál tartott házkutatás során mindent felforgattak a Securitate emberei, kivéve a ház melletti vízaknatárolót. Az ott elrejtett könyveket szép fokozatosan lehetett kipa­kolni és továbbadni.66 Az átadás másik stratégiája alapján a nyugati (illetve magyar)67 szállítmányo ­zók egy elhagyott helyen kirakták a könyveket és elhajtottak onnan. Ez gyakorta egy út menti árkot vagy egy erdős szakaszt jelentett, ahova Baloghék – a megbe­széltek alapján – röviddel később megérkeztek, és bepakolták a saját autójukba.68 A romániai diktatúrában még utóbbi is rendkívül veszélyes manőver volt, mivel ▼ 62 MTVA Archívum ID: 14355, Arend Rohaand-interjú. 31’12”. 63 Kovács (2022b), 3.; MTVA Archívum ID: 14355, Arend Rohaand-interjú. 30’28”. 64 Bárdi Nándor (1992): Mi van az erdélyi hátizsákban? In: Valóság 35, 12. 81–98. 65 Kovács (2022b), 4. 66 Uo. 67 Erről lásd részletesebben Ablonczy Bálint (2020b): Szolidaritás és ellenállás. Református hálózatok erdélyi segítőakciói a hetvenes-nyolcvanas években. In: Kiss Réka – Lányi Gábor (szerk.): HIT 2019. Hagyomány, Identitás, Történelem . Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem-L’Harmattan. 313–332.; Ablonczy Bálint (2021): „Tenni nemcsak valami ellenében – ám valamiért is lehet”. Erdélyieket támogató illegális segélyszervezet a Kádár-rendszer végén. In: Kiss Réka – Lányi Gábor (szerk.): HIT 2020. Hagyomány, Identitás, Történelem . Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem-L’Harmattan. 385–400. 68 Kovács (2022b), 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom