Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 12. szám - Két beszélgetés Orosz Istvánnal – az Apakönyvről
61 szocialista realizmust. Ez hosszú oldalakon erről beszélgetve megy. Mondta, nem mondta, mi a szocialista realizmus stb. Vagy azt is tudnám idézni, ahogy az már korábban elhangzott, mikor a Katona József Gimnáziumban egy fiatal kolleginát állítanak Laci bácsira, akit István beazonosított, és akit én nem tudnék beazonosítani, mert nem jártam a Katonába. De István írja, Laci bácsi éber volt, és ezért nem engedte magát behálózni az ifjú kolléganő által. Tehát olyan abszolút morbid szituációk adódtak egy alapvetően békés, a társadalommal megbékélten élő, a maga feszültségeit inkább önmagában elrendező ember körül, amelyre csak ez a 20. század volt képes. István az anyagot nagyon erősen kibővítette, úgy is mondhatnám, kiírta magából mindazt, ami gondolatban összeállt a fejében. Ilyen szempontból most az is fontos, hogy ez a könyv a Katona József Gimnázium iskolatörténete is egyben. Ahogy mondtam, nem jártam a Katonába, de Szekér tanár úr6 révén a nevek azért ismertek voltak. OI: Inkább csak följelentője volt – már mint a kollegina. FL: Igen, csak a följelentője volt. Egy kicsit visszatérnék még a bírósági tárgyalás abszurditására. Tehát a Laci bácsit végül is följelentették azért, mert megfogalmazott egy utasítást az Ideiglenes Nemzetgyűlés részére, hogy minden területen fogjanak le kommunistákat. Laci bácsi ezt soha nem fogalmazta meg, ő egy levelet diktált le. De előjött az is, hogy a Bibóval gond van, mert Bibónak a feljegyzése is ott volt a családban. De nem Bibó Istvánt keresték, hanem Bibó Lajos nyomait keresték a Laci bácsinál, akit többször Bibóknak neveztek. Tehát akik vádolták, azok nem tudták, miért vádolják, és mi az, amiért egyáltalán vádolható. És végül is úgy jött ki, hogy annyit kapott, mint amennyit bent ült, tehát ezzel az adott viszonyok között elismerték, hogy nem tett olyat, amiért el kellett volna ítélni. Tehát ilyen jellegű anyagokat hozott István felszínre, és nyilvánvalóan a világháló is nagy segítségedre volt, például az, hogy hozzáfértél a Petőfi Népe online archívumához, azaz valójában egy történeti súllyal bíró anyagot is sikerült felkutatni. Ugyanakkor van egy Orosz László-fejlődésrajz is a könyvben, és van egy másik is, de az már az István fejlődésrajza. OI: Ebben igazad van, nagyon sokat olvastam a Petőfi Népét. Például kiderült, hogy olyan iszonyú érdekes előadásokat tartott – amit akkor talán nem is biztos, hogy mindenki észrevett –, melyeknek hátsó mozgatórugói is voltak. Például volt Magyarországon egy országgyűlési képviselő-választás valamikor, és az azt megelőző napokban az apám tartott egy irodalomtörténeti előadást Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon című regényéről, és akinek volt egy kis füle az áthallásokra – ismerve a kékcédulás választások történetét –, az rögtön tudta, miről van szó, de hát Mikszáth Kálmánt mégsem lehetett betiltani. Még Kecskeméten se. ▼ 6 dr. Szekér Endre (1935–2013) a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanára, a Forrás főszerkesztő-helyettese.
