Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 10 szám - Brunner Attila: Adatok a honfoglalás kori ornamentika használatáról a magyar szecesszióban (Bevezető az ornamentikáról)
62 igénylő építészeti nyersanyagba, gipszbe, kőbe, kerámiába. Ha erre volt is szándék, akkor az a motívum többszörös áttétele, átformálása (felnagyítása, domború kidolgozása, negatív lenyomatban való rögzítése és kiöntése, sokszorosítása) után valósulhatott volna meg. Honfoglalás kori motívumok szecessziós házakon A Mokry-Mészáros által lerajzolt szívmotívumos pityke irányította a figyelmet néhány hasonló alapformájú, színes mázas épületkerámiára, amelyeket szintén Hampel könyveire lehetett visszavezetni. Az Alföld szecessziós épített örökségében három honfoglalás kori díszítőmotívum közvetlen felhasználása dokumentálható: az első egy szív alakú pityke, a második egy boglár, a harmadik pedig ez utóbbinak önállósodott középső eleme. Az első motívum felül két karéjban záródó, alul csúcsban végződő szívforma, a két felső karéj találkozásánál gyöngyszemmel. A szívforma alsó csücskéből felfelé vastagodva kiinduló perem kidomborodik, a középtengely felé hajlik, ott lekanyarodik, és a középtengelyben két vízszintes tag összekapcsolja a találkozó íveket. A kapocs alatt, a perem belső ívéből kiágazó karéjos, sarlóforma levélindák indulnak ki a motívum széle felé, a középtengelyben a motívum testéből kidomborodó, két bemélyedő V alakkal három részre osztott lándzsahegy nyúlik lefelé. A motívum közepének bemélyedő részét függőleges sávozás díszíti. Ennek a motívumnak a forrása egy Hampel által közölt zalkodi pityke,25 amelyet ő a következőképp írt le: „[s]zívidomú ezüst pityke; a szívidom csücskében kis bütyök; külső szélén a csücske táján összefutó, kidomborodó inda, melyen két harántosan álló gyűrűtag az összefűzést jelzi, ezentúl az inda szélesen kihajló levélbe megy át, mely kis oldalhajtást bocsájt a csücske felé; a szív csúcsa felé szintén kidomborodó kétrétű levélidom nyúlik ki a levelek hajlásából [...].”26 Szív alakú majolikadísz Molnár Dániel nagykőrösi műhelyéből a kiskunfélegyházi Kneffel-házon. A szerző felvétele, 2015.Zalkodi pityke Hampel József könyvéből. Hampel 1900, 733. ▼ 25 Hampel József: A honfoglalási kor hazai emlékei (különlenyomat: A honfoglalási kor kútfői), Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1896, 187, LXIV. tábla, 12. kép; ugyanez Hampel József: A honfoglalási kor hazai emlékei, in: A magyar honfoglalás kútfői, szerk. Pauler Gyula – Szilágyi Sándor, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900, 507–826., 733. 26 Hampel, i. m. 1900, 733.
