Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 10 szám - Brunner Attila: Adatok a honfoglalás kori ornamentika használatáról a magyar szecesszióban (Bevezető az ornamentikáról)
63 A két motívum majdnem minden eleme megfeleltethető egymásnak, a majolikaszív azonban néhány elemében eltér a Hampel által közzétett rajztól. A kerámia mindenekelőtt magasabb, kerekebb, míg a pityke formája inkább horizontális irányban nyújtott. A pityke díszítése síkban marad, a majolika felülete viszont domború, felső része kiemelkedik. A középső rész mindkettőnél besüllyed, ezt a pityke rajzán négyzetrácsos árnyékolás, a majolikán függőleges sávok jelölik. A majolika pereme alul csúcsban találkozik, a pityke alsó részén azonban a karima végigköveti a pityke formáját. A tenyérnyinél nagyobb díszítőelem erőteljes plasztikus értékei miatt sem tekinthető egyszerűen egy térbe kivetített Hampelmotívum felnagyításának. Színes máza tovább mélyíti esztétikai dimenzióját. Ezt a majolikaszívet két változatban gyártották, gyakrabban kékeszöld (Ókécske, Templom tér 5.; Nagykőrös, Ady Endre utca 1.; Kecskemét, Fráter György utca 11.; Kecskemét, Faragó Béla fasor 8.; Kiskunfélegyháza, Daru utca 1.; Törökszentmiklós, Almásy út 25.) és ritkábban kék mázzal (Karcag, Horváth Ferenc utca 7.). A ma álló épületek alapján legalább 50 készült belőle. Mivel nagyobb, a homlokzatsík szempontjából pontszerű díszítőelem, egy-egy épületen nem kellett belőle sokat elhelyezni, így a kis példányszám is igen nagy népszerűségre vall. A második honfoglalás kori előképekre utaló szecessziós majolika alapformája egy alsó oldalán álló négyzet. A négyzet közepén mélyvörös kerámiagomb ül kékeszöld mázas, nyolc gyöngyből álló lemezen, amely körül négy, csúcsával a négyzet sarkai felé mutató virágszirom alakú, kékeszöld mázas síklap található. A szirmokat formázó síklapokat és a négyzet peremét gipszkáva öleli (Nagykőrös, Nádor utca 1.; Kecskemét, Fráter György utca 11.; Kecskemét, Kada-villa). Kecskemét, Fráter György utca 11. A szerző felvétele, 2015 Kunszentmártoni leletek. Hampel 1907a, 19. tábla Ennek a motívumnak az előképe nem adott rajz, hanem egy motívumtípus. A törteli és a kunszentmártoni lelet téglány csatjain és kerek boglárain egyaránt jellemző, hogy a tárgy közepén egy kerek dudor található, körülötte granulált
