Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
49 Az egyház anyagi helyzete a téeszesítés után sem romlott, Csiszár erre vonatkozóan megjegyezte, „megmondom őszintén, nagyon tartottunk az ezzel járó anyagi megrázkódtatástól. Örömmel tapasztaljuk, hogy semmi visszaesés nincs. Páronként a legjobb tsz-ben elért átlagos munkaegység értékét, azaz 40 Ft-ot kérünk a hívektől, s azt a legtöbben szívesen kifizetik, csupán a rosszabbul gazdálkodó tsz-ek tagjai zúgolódnak.” A helyi téeszelnök is járt a templomba. Megjegyezték, hogy „az elmúlt évben többször, az idén ritkábban előfordult, hogy a templom előtt gyűjtötte össze az elnök a brigádtagokat, ott osztotta be őket az aznapi munkára, ő pedig utána a templomba ment. Körmeneteken ő volt az egyik hordozója a baldachinnak.” Az egyház ifjúsági munkájára vonatkozóan megállapították, hogy az „igen szervezett és jelentős a fiatalokra gyakorolt egyházi befolyás”. A tanulók kétharmada vett részt iskolai hitoktatásban, de a vasárnap délutáni katekézisoktatáson is megjelent általában 100–150 iskolás korú gyermek, többen a szüleikkel együtt. Az elmúlt években a tanácstitkár is járatta a gyermekeit hittanra. A helyi szervek vezetői az egyházakkal kapcsolatosan a „békés együttélés politikáját folytatják”. A jelentésben figyelemre méltónak tartották, hogy az egyházak szerepét a helyi vezetők nem egységesen ítélték meg, „nem beszélnek egy nyelven”. A községi párttitkár nem ért egyet a tanácselnökkel a kialakult helyzet megítélésében. Az utóbbi hónapokban „két párttagjelölt kérelmét azzal utasították el, hogy a kérelmezők templomba jártak.41 Mivel korábban a vallásos embereket is felvették a pártba, ebből a taggyűlésen vita kerekedett.”42 Mélykúton erős volt a hitélet, 1957-ben megvették a telket az új templomnak, amit 1961-re jelentős költséggel a hívek adományából és több száz ember önkéntes munkájával felépítettek a parókiával együtt, közben a tanács mozi építésében is részt vettek társadalmi munkában. A gyermekek kétharmada járt hittanra, a vasárnap délutáni katekézisen 100–150 gyermek vett részt. Az 1963-as hasonló megyei jelentésben rögzítették, hogy „a körmeneteken Mélykúton olyan nagy tömegek vesznek részt spontán, amilyeneket pártrendezvényekre, vagy szocialista jellegű ünnepekre is csak nehezen tudnak mozgósítani”. A falu vezetése megosztott volt az egyházhoz való viszonyában, emiatt kiéleződött köztük az ellentét, a tanácselnök, a tanácstitkár és a téeszelnök vallásos, a hitét gyakorló ember volt, amit a párttitkár ellenzett. A korabeli politikai viszonyok között az egyház és a hívek nyílt szembenállásaként értelmezhetjük az új templom és parókia építését, a második egyházközség felállítását, valamint a falu társadalmának tömeges vallásgyakorlását, részvételét az egyházi eseményeken. ▼ 41 1960-ban a megyei pártvezetés a párttagok esetében elfogadhatatlannak tekintette a vallásosságot és tűrhetetlennek, ha templomba járásuk esetén nem történik felelősségre vonás. Szabó 2021. 19. 42 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés.
