Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről

50 Szalkszentmárton A falu „ősi református község” volt, 3660 lakosából az elmúlt év közepéig 2500 reformátust tartottak nyilván, de 1961 őszén újból felmérték a gyülekezet lét­számát, és 2100 főben állapították meg. A római katolikus egyházközség filiából nőtte ki magát, ekkor már 1200 fővel rendelkezett, 1959–60-ban templomot építettek. A lakosság fő foglalkozása a mezőgazdaság volt, „de mind többen vállalnak munkát a szomszédos Dunai Vasműben”. A vizsgálatot Gyóni Lajos, a Kecskeméti Óvóképző Intézet tanára végezte. Hatolkay Árpád református lel­kész harmadik éve szolgált a faluban.43 A jelentés szerint „mint fővárosi hitoktató odaérkezése után nagy elánnal kezdett munkához, és sima modorával rövid idő alatt megnyerte a helyi szervek vezetőinek szimpátiáját, később támogatását is. Odakerülése után néhány hónappal beválasztották a Hazafias Népfront községi bizottságába is. Teológiailag jól képzett, egyházi munkájában bethánista törek­vések érvényesülnek.” A rendszerrel gyakran konfliktusba kerülő, templomépítő Regőczi István római katolikus papot a vizsgálat kezdete előtt, 1962 márciusában vették őrizetbe ismételten „politikai bűntettek alapos gyanúja miatt”.44 Utódja Major István fiatal pap lett, „aki származásánál fogva nem sok jóval biztat,” a következő évben el is helyezték a faluból. A falu termelőszövetkezetei az átlagosnál jobban működtek. A téeszesítés során az egyházak részéről csak Hatolkay Árpád lelkésztől kért a helyi tanács segítséget, aki a kérésnek eleget tett, a szószékről több alkalommal hívta fel hívei figyelmét a szövetkezeti gondolattal való „megbarátkozásra”. A jelentés írója szerint Hatolkay a népfrontbizottság ülésein, a tanácsüléseken sokkal határozot­tabban szerepelt, mint az egyház fórumain. A kényszerkollektivizálás idején „az egyébként reakciós” Regőczi István sem „fejtett ki nyílt ellenséges tevékenységet”. A presbiterek és egyházközségi képviselők kevés kivétellel mind téesztagok voltak, a vezetőik szerint jó munkát végeztek. „A református presbitérium tagjai közül néhányan a helyi tanácsnak is tagjai” voltak. Hatolkay Árpád a kezdetek­től részt vett a falu a közéletében. Az 1960-as népfrontválasztás idején elnökségi ▼ 43 Hatolkay Árpád (1921–1981) Budapesten született, és a teológiát is ott végezte el, 1943-tól Budapesten több gyülekezet­ben, majd Fóton volt segédlelkész. 1960. március 1-től haláláig szalkszentmártoni lelkipásztor maradt, verseket és újságcik­keket is írt. Kenyeres 1994, 359. 44 Regőczi István (1915–2013) a Somogy megyei Látrányban született, családja elszegényedett, ezért egy budapesti szegény­házban, majd Belgiumban nevelkedett és tanult. 1943-ban Brugge-ben szentelték pappá, hazatért, majd Pestszenterzsébeten rendezett be árvaházat, a háború után Vácott már 300 hadiárváról gondoskodott. 1949-ben az árvaházat bezárták, Regőczit internálták, 1953-ban szabadult. 1957-ben ismét letartóztatták, 1959-ben helyezték Szalkszentmártonba, ahol a hívek ado­mányaiból 1961-ben templomot épített. 1962-ben újra letartóztatták, három és fél hónap vizsgálati fogság után elengedték, Örkénybe helyezték. Több illegális könyvet írt, 1971-ben 22 hónap börtönre ítélték, de a belga nagykövet és Casaroli érsek, pápai követ közbenjárására 13 hónap után kiengedték. A Kútvölgyi Engesztelő Mária-kápolna kialakítása mellett létrehozta a Táborhegy-zarándokházat is. Bővebben lásd: https://regoczialapitvany.hu/regoczi-istvan/

Next

/
Oldalképek
Tartalom